Elektronikus építésügy

.

Elektronikus Ügyintézés

.

E-építésügy,  OÉNY,  ÉTDR ügyek,  E-tanúsítás,  E-építési napló (...) 

.

.

Kapcsolódó szakmai szolgáltatások:

 

  • teljes körű elektronikus építésügyi adminisztráció és ügyintézés;
  • építésügyi e-adatszolgáltatás, e-adminisztráció, e-ügyintézés;
  • építész és építőipari e-adminisztráció, e-ügyintézés;
  • építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) adminisztráció és ügyintézés;
  • építésügyi hatósági engedélyezési eljárás teljes körű adminisztrációja és ügyintézése (hivatalok, hatóságok, szakhatóságok stb.);
  • elektronikus építési napló vezetése (e-építési napló készenlétbe helyezés, e-napló megnyitás, napi jelentések rögzítése stb.)
  • komplex szakmai szolgáltatás: építész fővállalkozás, szaktanácsadás, szakértés, tervezés, kivitelezés, felelős műszaki vezetés, illetve építkezés lebonyolítás és építési műszaki ellenőrzés, hiteles épületenergetikai tanúsítvány készítés (...) stb. 

.

 


.
.

Az elektronikus építésügyről röviden

Az első ütemben, 2013. január 01-től elektronikussá váltak az építésügyi hatósági eljárások. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egész eljárás a kérelem benyújtásától a jogerőssé válásig, vagyis minden eljárási cselekmény internet alapú számítógépes program keretében kerül kibocsátásra. A kérelmet és annak mellékleteit, így az építészeti műszaki dokumentációkat is fel kell tölteni a programba. Ezáltal gyorsabbá, valamint könnyebben nyomon követhetővé vált, hogy hol tart a hatósághoz beadott kérelem.

A második ütemben az építőipari kivitelezési tevékenység is fokozatosan elektronizálásra került. 2013. július 01-től bevezették az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetes alapú elektronikus építési naplót (e-építési napló). Az e-naplónak több, az építőipari kivitelezési tevékenységet érintő dokumentum is a részét képezi, így például: a felmérési napló és a teljesítési igazolási napló is. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind az e-építési napló, mind a felmérési napló és a teljesítési igazolási napló már nem papír formátumban kerül vezetésre, hanem egy számítógépes program segítségével. Ilyenformán ezek a dokumentumok is könnyebben nyomon követhetővé váltak.

. 

Az elektronikus ügyintézésről röviden 

Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ (Dokumentációs Központ) az építésügy, a településfejlesztés- és rendezés körébe tartozó dokumentációk és adatok központi gyűjteménye, és azok nyilvántartása, amely magában foglalja az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) működéséhez szükséges, valamint az abban létrehozott adatállományokat és dokumentációkat.

Az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) az építésügy körébe tartozó hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló elektronikus alkalmazások, dokumentációk és adatállományok egységes, elektronikus formában működtetett központi rendszere, amely a mindez idáig több száz helyen papír alapon vezetett különféle tartalmú nyilvántartást váltotta fel. Az Országos Elektronikus Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) tevékenységét a következő elektronikus alkalmazások (programok) segítik elő: e-építési napló, e-tanúsítás, e-szankció, e-bírság, e-statisztika, építésügyi monitoring, valamint az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) segítik.

Az építésügyért felelős miniszter feladata az (ÉMO) elektronikus építésügyi monitoring rendszer és az (ÉTDR) építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer működtetése. Az ÉTDR az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ keretében működő Nyilvántartási rendszer részét képezi, gyakorlatilag annak egy elektronikus alkotóeleme, elektronikus alkalmazása.

Szintén az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ része az (ÉMO) elektronikus építésügyi monitoring rendszer. Amely gyakorlatilag egy olyan településrendezési és építésügyi feladatokat támogató elektronikus térinformatikai alkalmazás, amely a tervezett, az engedélyezett és a valós állapot összehasonlításával, az időbeli változások kiszűrésével, a Nyilvántartás adatainak és a Dokumentációs Központ átvett dokumentumainak (egyéb elektronikus alkalmazások segítségével történő) igénybevételével elősegíti a terület- és településrendezési, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok végrehajtását, illetve a szabálytalan építési tevékenység felkutatását és szankcionálását.

.

Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus

Dokumentációs Rendszer - ÉTDR

Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok engedélyetési és tudomásulvételi eljárásainak elektronikus ügyintézését, a döntéshozatalt, az ügyfelekkel és a szakhatóságokkal való kapcsolattartást biztosító, építésügyi hatósági szolgáltatást elősegítő komplex elektronikus alkalmazás, amely az eljárás során beérkező és keletkező dokumentumokat elektronikusan kezeli, és adatot szolgáltat az Országos Építsügyi Nyilvántartásnak (OÉNY) és egyéb alkalmazásainak.

Az ÉTDR a többi elektronikus alkalmazáshoz képest egy olyan program, amely amellett, hogy az OÉNY adatbázisába adatokat szolgáltat, elősegíti az OÉNY fentebb említett feladatainak az ellátását. Az ÉTDR alkalmas az építésügyi hatósági ügyintézésre is. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az ÉTDR egy szoftver és hardver környezetet fed le egyidejűleg. A lényeget tekintve magát azt a folyamatot modellezi le, amelynek a kezdete az építési engedélyezési kérelem megszületése és beadása a hatósághoz, a vége pedig a folyamat lezárása, egészen a használatbavételi engedély megadásáig.

Összegezve tehát: az ÉTDR a hatóságok munkáját segítő rendszer, ebben utaznak a különböző dokumentumok. Ha úgy tetszik, akkor: az ÉTDR egy olyan, interneten elérhető központi szolgáltatás, amely az építésügyi hatósági engedélyezési folyamat valamennyi résztvevője számára támogatja az engedélyezési dokumentáció (a rajzi mellékleteket is beleértve) elektronikus kezelését, azaz: a tárolását, a továbbítását, a véleményezését, valamint a megjelenítését és a megőrzését.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Elj. R.) kimondja, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások vonatkozásában építési és építésfelügyeleti engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárásban a kérelem mellékletei alatt (ha már benyújtásra kerültek) mindig az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerben (ÉTDR) rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni.

A kérelem, illetőleg a mellékletei beérkezésüket követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a kérelem benyújtása előtt a kérelmező építtető a gazdája, azt követően pedig az eljáró építésügyi hatóság, amely a mappához és tartalmához csak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket) és a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet  (Elj. R.) szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság dokumentumai az ÉTDR-ben a Ket. zárt informatikai rendszerre vonatkozó előírásai szerint elektronikusan hitelesek. Idevonatkozóan lényeges még, hogy az ÉTDR dokumentumaiba az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként az építtető vagy meghatalmazottja, továbbá az építtető vagy meghatalmazottja hozzájárulásával az eljáró építésügyi hatóság vagy szakhatóság tekinthet bele, illetve csak nekik van joguk dokumentumokat feltölteni.

Az ÉTDR-en bármilyen tevékenység folytatásához (például: kérelem és mellékletek feltöltése, benyújtása, az eljárás előrehaladásának megtekintése, végzések, határozatok letöltése stb.) a kérelmezőnek, építész tervezőnek regisztrálnia kell és be kell jelentkeznie. Az ÉTDR-be háromféle módon lehet belépni: ügyfélkapuval, tanúsítvány alapon vagy pedig egyedi kóddal. A háromféle belépési mód közül kettőhöz regisztráció szükséges: az ügyfélkapus és a tanúsítvány alapú belépéshez. Az egyedi kódos belépéshez viszont nincs szükség regisztrációra, ebben az esetben a rendszer adataihoz hozzá lehet férni regisztráció nélkül is.

Az ÉTDR-t (mivel ez a rendszer az építésügyi hatóság engedélyezési eljárását webes felületen keresztül támogatja) nemcsak az eljárás ügyfelei érhetik el és használhatják, hanem az építésügyi hatósági és szakhatósági ügyintézők is. Az ÉTDR-be háromféle egymástól eltérő szerepkörben lehet regisztrálni: kérelmezőként, szakemberként vagy hatóságként. Mivel az ÉTDR megkülönbözteti a regisztráló felhasználótípusát, ezért a regisztrációnál meg kell adni, hogy a felhasználó milyen szerepkörben regisztrál: kérelmezőként (építtetőként), szakemberként (tervezőként, felelős műszaki vezetőként, illetőleg építési műszaki ellenőrként, építésügyi műszaki szakértőként) vagy hatóságként.

Az eljárás során a hatóság és ügyfél közötti kapcsolattartásra, a hatósági döntések kézbesítésére több lehetőséget is kínál a program. Mivel a rendszer valódi előnyei az elektronikus (ügyfélkapus) kapcsolattartás esetén jelentkeznek, ezért javasolt praktikusan ennek a formának a kiválasztása. Az ÉTDR további használata során egy alkalommal lehet a kapcsolattartás módját a hagyományos postai útra vagy a személyes módra változtatni.

Amennyiben a kapcsolattartás módjaként az ügyfél a rendszeren belülit választja, akkor a saját ügyfélkapujára kap értesítést arról a későbbiekben, hogy az építésügyi hatóság döntést hozott az eljárásban, és az azzal kapcsolatos információkat is az ÉTDR-ben tekintheti majd meg. A hagyományos postai opció esetében levelezési címet lehet megadni, valamint még azt, hogy kér-e elektronikus értesítést is a felhasználó a hatóság döntéseiről. Ez esetben a postai küldeménnyel egy időben e-mail útján is tudomást szerezhet a postai küldemény indulásáról és annak tartalmáról.

. 

Az energetikai tanúsítvánok hitelesítése

és központi elektronikus nyilvántartása (E-tanúsítás)

Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) kormányrendelet szerint az energetikai tanúsítványokat egy elektronikus alkalmazással az energetikai tanúsító műszaki szakember köteles a Dokumentációs Központ részére megküldeni.

Az e-tanúsítás az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) részeként működő alkalmazás, amelynek célja az energetikai tanúsítványok országos, elektronikus, hiteles nyilvántartásának megalapozása. Az e-tanúsítás internetes felületet biztosít a tanúsítványok feltöltéséhez, és a feltöltött adatok alapján ellenőrzi a tanúsítványt automatikus, formai és számszaki szempontból, hitelesíti és nyilvántartásba veszi az energetikai tanúsítványokat. Az e-tanúsítás alkalmazás nem végzi el az energetikai tanúsítvány készítéséhez szükséges mérnöki szakmai számításokat.

Idevonatkozó kérdés lehet, hogy: mit nevezhetünk hiteles energetikai tanúsítványnak? Hiteles példánynak az e-tanúsítás országos, elektronikus nyilvántartásában megtalálható, azonosító kóddal ellátott elektronikus példány számít. Nyomtatni bármennyit lehet belőle, a nyomatatott példányok a hiteles példány másolatai.

Az épület energetikai tanúsítványokat a tanúsítást végző műszaki szakember tölti fel a nyilvántartásba, aki ügyfélkapus azonosítást követően tud belépni az e-tanúsítás rendszerébe. A tanúsítások feltöltése kétféleképpen történhet: 1.) Kézi feltöltés: azok részére, akik nem tanúsító programmal végzik a számítást. Űrlapon viszik fel a főbb adatokat, a fotót és a tanúsítvány alátámasztó munkarészét (számítást) pdf-ben csatolják. 2.) XML-fájl feltöltése: azon szakemberek részére, akik tanúsító programmal végzik a számítást. A tanúsító program által generált XML-fájl feltöltése, amely tartalmazza a leíró adatokat, a fotót és a tanúsítvány alátámasztó munkarészét (számítást) pdf-ben.

.

Az elektronikus építési napló (E-építési napló) 

Az építési napló fogalmát 2013 január 1-től az épített környezet alakításáról ás védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (az Építési Törvény) határozza meg. Amely szerint: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység jellemzőit (kormányrendeletben meghatározott módon) tartalmazó dokumentum az építési napló. Az imént említett kormányrendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet (Építési Kivitelezési Kódex).

Az elektronikus építési napló (e-építési napló) fogalmát általánosan az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról (Dokumentációs Központ), valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról (OÉNY) szóló 313/2012. (XI. 8.) kormányrendelet határozza meg. Amely azt mondja, hogy az e-építési napló olyan komplex elektronikus alkalmazás, amely lehetővé teszi az építőipari kivitelezési folyamat teljes felügyeletét, az építési napló vezetését és hozzáférést az arra jogosultak számára, valamint elektronikus úton biztosítja az építési beruházásra vonatkozó kivitelezési adatoknak az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (OÉNY) kerülését. A fent már említett Építési Kivitelezési Kódex pedig még tovább pontosít az e-napló fogalmán.

Idevonatkozóan az mindenképpen megemlítendő, hogy egy építési beruházáshoz egy e-építési napló tartozik. Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (például: tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.

Az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építési napló vezetési, ellenőrzési és bejegyzési kötelezettségüket az építési beruházáshoz rendelt, az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetes alapú e-építési napló alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni. Az elektronikus alkalmazás segíti az építési napló szabályos vezetését, hogy az megfeleljen az Építési Kivitelezési Kódexben előírt rendelkezéseknek. Idevonatkozóan lényeges, hogy csak szabályozott jogosultságokkal lehet hozzáférni az e-naplóhoz, vagyis az elektronikus alkalmazás lehetővé teszi, hogy az arra jogosult és a szakmai névjegyzékben szereplő építőipari kivitelezői szereplők, a szakmagyakorlók csak a jogszabályban meghatározottak szerint (bejegyzési jogra és betekintési jogra tekintettel) férhetnek hozzá az elektronikus építési naplóhoz.

Az e-építési naplót magyar nyelven kell vezetni. Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az e-építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építési kivitelezési tevékenységet érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési vállalkozási szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolhatják vagy veszélyeztethetik. Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint a közbeszerzésről szóló törvény (Kbt.) hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. A fővállalkozó építőipari kivitelező az e-főnaplót, az alvállalkozó építőipari kivitelező az e-alnaplót az építési munkaterület átvételekor az átvétel időpontjának rögzítésével nyitja meg, és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési munkaterületről levonulás időpontjának rögzítésével zárja be.

Az elektronikus építési napló részei. Az e-napló része az elektronikus építési főnapló (e-főnapló), és az elektronikus építési alnapló (e-alnapló). Az e-főnaplóhoz és az e-alnaplóhoz mellékletek is járulnak. Ezek pedig itt alább kerülnek felsorolásra.

A tervnapló: tartalmazza a jogerős építésügyi hatósági engedélyt és a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti műszaki dokumentációt, a kivitelezési és (amennyiben készül) megvalósulási dokumentációt, a tervezői művezető által átadott tervrajzokat, és egyéb kapcsolódó dokumentumokat, számításokat. A hatósági naplóban az ellenőrző hatóságok és szakhatóságok által készített okiratok, jegyzőkönyvek kerülnek be. A teljesítésigazolási naplóba kell felvezetni a felmérési naplót, a teljesítésösszesítőt, a teljesítésigazolást és a teljesítésről fölvett jegyzőkönyveket. Ezenkívül a hulladék nyilvántartást, az építési termékekre vonatkozó teljesítménynyilatkozatokat, mérési jegyzőkönyveket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket, elvégzett üzempróbák jegyzőkönyveit, üzembe helyezési vizsgálati tanúsítványokat is csatolni kell az elektronikus építési naplóhoz. A fel nem sorolt minden további dokumentum helye a gyűjtőnapló.

Mindezek mellett, az e-építési napló alkalmazás használatához rendelkezni kell bizonyos technikai feltételekkel is. Magától értetődően az alkalmazást számítógépről lehet elérni. Minden szereplőnek regisztrálnia kell az úgynevezett ügyfélkapun, akár magánszemélyről, akár cégről van szó. Cég esetében is az adott vállalkozást képviselő szereplőnek kell azonosítani magát az ügyfélkapu segítségével. Gazdasági társaság (vállalkozás) esetében szükséges az ügyfélkapun belépő természetes személy és az átala képviselt cég (vállalkozás) összerendezése, egymáshoz kapcsolása.

Kapcsolódó tájékoztatásként megemlítendő, hogy az ügyfélkapu ingyenes, mindenki számára elérhető, államilag működtetett, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, amely elektronikus ügyintézés során és elektronikus alkalmazások használatakor hiteles személy azonosítására alkalmas. A belépés ügyfélkapus felhasználónév vagy e-mail cím és jelszó megadásával történik. Vagyis minden esetben a belépő természetes személyt beazonosíthatóan valósul meg a belépés. Az ügyfélkapus belépést a rendszer ellenőrzi.

Az e-építési napló alkalmazásba történő első belépés során minden felhasználó egy egyedi azonosítót, úgynevezett Napló Ügyfél Jelet (NÜJ) kap. A továbbiakban az elektronikus építési napló használatához már csupán a NÜJ-re van szükség. A NÜJ egy kilencjegyű azonosító számsor, ami a későbbiekben nem változik, és kizárólag az adott ügyfélkapu használatával az e-építési naplóba belépőhöz kötődik, gyakorlatilag e mögött áll a létrehozott személyes profil. A Napló Ügyfél Jel (NÜJ) személyes adatot nem tartalmaz, de az é-építési naplóban azonosítja azt, aki az ügyfélkapun belépett. A személyes profilban rögzített saját adatok, a szakmagyakorlási jogosultsági adatok, és a cégadatok a későbbiekben módosíthatóak, karbantartásuk a felhasználó feladata.

A NÜJ szükséges az e-építési napló használatához, ezért minden szerződő félnek szükséges NÜJ számmal rendelkeznie. Az elektronikus építési napló alkalmazásba történő ügyfélkapun keresztüli első belépés alkalmával a saját adatok, a szakmagyakorlási jogosultság és a képviselt cég adatainak rögzítésével létrejön egy személyes profil, amivel az adott természetes személy az általa képviselt céghez már köthető. Az e-építési napló vezetése során csak olyan cég képviseletében osztható és vállalható szerepkör, aki, illetve amely a személyes profilban rögzítésre került.

Az elektronikus építési naplót a megnyitás előtt készenlétbe kell helyezni, amit az építtető kezdeményez. Ez hasonlóan történik, mint anno a papíralapú építési napló esetében, amikor egy üres építési naplónak egyelőre csupán a címlapját kellett kitölteni, ezzel rögzítésre került, hogy melyik építkezéshez használható majd fel. Az e-építési napló esetében ez úgy működik, hogy az építésfelügyeleti hatóság elektronikus jóváhagyása után a készenlétbe helyezést vissza kell igazolni a rendszerben. A jóváhagyás visszaigazolására kizárólag hitelességi okból van szükség, hogy csupán a jogosult felhasználó férhessen hozzá az igényelt e-naplóhoz. Az elektronikus építési napló részei, például: az e-főnaplók és az e-alnaplók esetében már nem igényel visszaigazolást a készenlétbe helyezés.

Idevonatkozóan lényeges tudnivaló még, hogy a készenlétbe helyezés nem jelenti az építőipari kivitelezés megkezdését, hanem az elektronikus építési napló megnyitásához, vagyis: az építési munkaterület átadásához kapcsolódik. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezési állapota megszűnik, ha a részét képező e-főnapló(ka)t megnyitották. Ebben az esetben már megnyitott e-építési naplóról van szó. Az elektronikus építési napló online formátumban történő használatához internetkapcsolatra is szükség van, mert az adatokat a vezetékes vagy mobilinternet szolgáltatás használatával naponta kell feltölteni. Az offline formátumú e-építési naplót az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) segítségével legalább háromnaponként frissíteni kell.

Az e-főnapló. Az e-napló használatának első lépése a készenlétbe helyezés, utána készenlétbe kell helyezni az e-főnaplót és az e-alnapló(ka)t, ha van, vagy vannak, attól függően, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet az építkezés folyamán ténylegesen mennyi vállalkozó kivitelező végzi, és azok mellé- vagy alárendelt szerepkörben kapcsolódnak egymáshoz. Alapesetben azonban, ha csak egy építőipari vállalkozó végzi a kivitelezést, akkor is szükséges az e-napló készenlétbe helyezését követően az egyetlen e-főnaplót készenlétbe helyezni. Az elektronikus építési naplón belül az e-napló készenlétbe helyezése után létre kell hozni legalább egy e-főnaplót. Az elektronikus főnapló készenlétbe helyezése a főnaplói alapadatok kitöltésével történik.

Az építtető (vagy meghatalmazottja) a megküldött fővállalkozói kivitelezői szerződéshez megkapott NÜJ-ök felhasználásával, az e-építési napló alkalmazásban kiosztja szerződéses partnereinek az e-főnaplóhoz a kivitelezői szerepkört. Vagyis: az e-építési napló alkalmazásban felkérést küld, és a felkéréssel generált egyszer használatos jelszót tetszőleges úton átadja a fővállalkozó kivitelező képviselőjének, például: e-mailben, vagy sms-ben. Egyébként pedig, az esetleges későbbi problémák elkerülése végett ajánlott, a kivitelezői szerződésben rögzíteni, hogy az építtető milyen módon küldi meg a kivitelezőnek az egyszer használatos belépési jelszót. Az e-főnapló megnytásához és az e-főnaplóban a további szerepkörök kiosztásához az építtetőnek (vagy meghatalmazottjának) a kivitelezői szerepkört a (vele szerződésben álló) fővállalkozó kivitelezőre kell kiosztania. A kivitelezői szerepköri felkérést a jogosult ügyfélkapus belépését követően az egyszer használatos jelszó beírásával fogadja el.

Az e-alnapló. A készenlétbe helyezett e-főnaplóhoz kötődően e-alnaplót is készenlétbe lehet helyezni, ha a megbízott fővállalkozó kivitelezőnek lesz alvállalkozója, de ha egyáltalán nincs alvállalkozó, akkor természetesen nem szükséges e-alnaplót létrehozni. Ha van e-alnapló, akkor az e-alnapló készenlétbe helyezése az alnapló alapadatainak kitöltésével történik. A megrendelő vállalkozó kivitelező a megkötött alvállalkozói kivitelezői szerződéshez megkapott NÜJ felhasználásával, az e-építési napló alkalmazásban az e-alnaplóhoz kiosztja az alvállalkozói kivitelezői szerepkört, a szerződéses partnerének az alkalmazásban felkérést küld, és a felkéréssel generált egyszer használatos jelszót a megegyezés szerinti módon átadja az alvállalkozó kivitelező képviselőjének, például: e-mailben, sms-ben. Az e-alnapló megnyitásához és a további szerepkörök kiosztásához a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az alvállalkozói kivitelezői szerepkört, a vele szerződésben álló, alvállalkozó kivitelezőre ki kell osztania. Az alvállalkozói kivitelezői felkérés címzettjének ügyfélkapus belépést követően az egyszer használatos jelszó beírásával kell elfogadnia.

Betekintés, bejegyzés. Az elektronikus napló alkalmazásba minden esetben ügyfélkapon keresztül történik a belépés. A különböző felhasználókat az e-napló rendszernek abból a szempontból is azonosítania kell, hogy van-e jogosultsága az adott e-naplóhoz, e-főnaplóhoz, illetve e-alnaplóhoz való hozzáférésre, továbbá hogy az adott e-naplóban milyen jogosultságokkal, szerepkörökkel rendelkezik, és azt, hogy milyen feladatai vannak. A szerepkör mindig az adott személyhez és adott e-naplóhoz kötődik, meghatározza a hozzáférési jogosultságot. Minden felhasználó egy adott e-naplóhoz, e-főnaplóhoz, illetve e-alnaplóhoz csak meghatározott szerepkörben férhet hozzá.

Egy felhasználó szerepkörei az e-napló elemeiként eltérhetnek, de lehetséges, hogy egy adott felhasználó egy adott e-naplóban több szerepkört is kapjon, természetesen az összeférhetetlenségi szabályokat is betartva. Nagyon lényeges azonban annak a ténynek a figyelembevétele, hogy különbség van a bejegyzési jog és a betekintési jog között, nem szabad összekeverni a kettőt. Ajánlott odafigyelni arra is, hogy egy-egy jogot (betekintés vagy bejegyzés) meddig gyakorolhat az arra jogosult.

Az e-naplóba történő bejegyzési és betekintési jogosultságok rendszere. A főnaplóba és mellékleteibe a napló lezárásáig bejegyzést tehet: a naplóvezetésre kötelezett, az építtető, az építtető meghatalmazottja, az építési műszaki ellenőr, a beruházási tanácsadó, a beruházás lebonyolító (ha az erre irányuló feladatmeghatározást az írásbeli szerződésük tartalmazza), a tervezői művezető (ha az erre irányuló feladatmeghatározást az írásbeli szerződésük tartalmazza), a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, valamint az építésfelügyeleti hatóság és az építsügyi hatóság.

Az alnaplóba és mellékleteibe a napló lezárásáig bejegyzést tehet: a naplóvezetésre kötelezett, a napló vezetésére kötelezett alvállalkozó kivitelezővel szerződéses viszonyban álló megrendelő vállalkozó kivitelező, a megrendelő vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője, az építésfelügyeleti hatóság, illetve az építésügyi hatóság, az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás mellékletébe az építtetői fedezetkezelő, az elektronikus építési főnapló és alnapló hatósági napló mellékletébe az ellenőrzésre és bejegyzésre külön jogszabállyal feljogosított hatóságok.

Az elektronikus fő-, alnaplóba és mellékleteibe annak lezárásáig (a jogszabályi keretek között) betekinthet: az építtető, az építési műszaki ellenőr, a beruházási tanácsadó, az építésfelügyeleti hatóság, az építésügyi hatóság, a külön jogszabályban az ellenőrzésre feljogosított más hatóság, az építtetői fedezetkezelő, az építtető által (egyszer használatos belépési jelszó átadásával) betekintésre felhatalmazott, az építkezés megvalósításához támogatást nyújtó szervezet, az építtető megbízása alapján a tervezői művezető.

Az e-naplóban meglévő adatokhoz a következő szabályok szerint lehet hozzáférni. Módosítási, törlési jog nincs. Korábbi bejegyzés vagy napi jelentés új eseti bejegyzéssel vagy új feltöltött melléklettel módosítható, amit pedig az alkalmazás időrendbe naplóz. Mindegyik szereplő láthatja az e-napló közös elemeit, és feltölthet a tervnaplóba, illetve a közös gyűjtőnaplóba. Mindenki, aki egy adott e-fő- vagy e-alnaplóhoz szerepköre szerint bejegyzési vagy betekintési joggal rendelkezik, az láthatja a kivitelezői hierarchiában alatta elhelyezkedő alnapló naplórészeit.

Az e-főnapló vagy e-alnapló teljesítési napló mellékletét a jogosult hatóságokon kívül csak a szerződéses felek láthatják, valamint feltöltési joga csak a szerződéses feleknek van. Naplóvezetés átvállalása esetén az, akitől a naplóvezetést átvállalta egy, a hierarchiában felette álló vállalkozó kivitelező, eseti bejegyzési és feltöltési joggal rendelkezik a saját alnaplójában. A naplóvezetést visszaveheti, valamint kizárólagos hozzáférése van a saját naplója azon részeihez, amelyek vezetését nem lehet átvállalni, azaz: a saját gyűjtőnaplóhoz és a saját teljesítésigazolási naplója mellékleteihez.

Az online naplóvezetésről. Az online naplóvezetéshez folyamatos internetkapcsolatra is szükség van. Idevonatkozóan meg kell jegyezni, mert lényeges dolog, hogy az elektronikus építési napló minden funkciója folyamatos internetkapcsolat megléte esetén működik megfelelően. A napi jelentést, az eseti bejegyzést, és az építőipari kivitelezés egyéb dokumentumait közvetlenül az e-építési napló internetes alkalmazásban kell rögzíteni.

A főnaplót a fővállalkozó, az alnaplót az alvállalkozó építőipari kivitelező vezeti a mellékletét képező naplókkal együtt. A naplórészeket naponta kell vezetni, naprakész állapotban kell tartani úgy, hogy minden munkavégzési napon történjen bejegyzés, munkaszüneti napon bejegyzés nem szükséges, viszont ezt a tényt (a várható munkafolytatási nap megjelölésével) az utolsó munkavégzési napon be kell jegyezni. Ez a hétvégére, munkaszüneti napokra vonatkozó napi jelentések vonatkozásában azt jelenti a gyakorlatban, hogy: Amennyiben bizonyos ideig munkavégzés nem történik, akkor az utolsó munkavégzési napon készülő napi jelentésben a munka folytatásának várható időpontját fel kell tüntetni. Ha a megjelölt időpontban a munkavégzés mégsem folytatódhat, akkor ezt az adott napon (amikor a munkavégzés folytatódott volna) a készülő napi jelentésben fel kell tüntetni, ismét megadva a munka folytatásának várható időpontját.

A napi jelentést és a csatolt egyéb dokumentumokat a naplóvezetést végző zárja le, vagy ennek hiányában az e-építési napló alkalmazás a bejegyzés napját követő napon automatikusan lezárja. Az építési napló vezetésére kötelezett (ez általában az építőipari kivitelezést végző vállalkozó) az építési tevékenység végzésének ideje alatt, az építkezési munkahelyszínen kérésre hozzáférést biztosít az e-építési napló alkalmazásban vezetett e-naplóhoz, e-főnaplóhoz, e-alnaplóhoz és ezek mellékleteihez a bejegyzésre vagy betekintésre jogosultak részére. Egyébiránt pedig, a napi jelentéshez és az eseti bejegyzéshez több képfájl is csatolható.

Az offline naplóvezetésről. Ha az építkezési munkaterületen ideiglenesen vagy tartósan nem áll a rendelkezésünkre internetelérés, akkor offline módon lehet az adatokat feltölteni. Az offline bejegyzések célja, hogy a napló vezetésére kötelezett személy a következő napi jelentést ebben az esetben is képes legyen rögzíteni. A napi jelentések mellett eseti bejegyzések rögzítését is lehetővé teszi a funkció. Lényeges, hogy az offline naplóvezetési módnál is szükség van internetre, ez a típus csak az eseti és a napi jelentések felvezetésére ad lehetőséget, de az e-napló készenlétbe helyezésére és megnyitására, a szerepkörök kiosztására nem, ehhez mindenképpen szükséges az internetkapcsolat.

Ha az építtető nem rendelkezik ügyfélkapuval, vagy nem kíván részt venni az építési napló elektronikus vezetésében. Az e-napló alkalmazás létrehozása az építtető feladata, sőt a megrendelői pozícióban szereplő építtetőnek az építés kivitelezés folyamán is akadnak feladatai az e-napló vezetésével összefüggésben. Ezért a magánszemély építtető gyakorta szakembert bíz meg azzal, hogy érdekeit képviselje, ez lehet például: építkezési beruházás lebonyolító, építési műszaki ellenőr vagy beruházási tanácsadó szakember.

Továbbá gyakran előfordul a gyakorlatban az is, hogy az építtető nem természetes személy, hanem egy olyan szervezet (jogi személy), ahol a szervezet képviseletére jogosult nem rendelkezik ügyfélkapuval, vagy nem kíván tevékenyen részt venni az e-napló alkalmazásban mint építtető. Ebben az esetben is gondoskodni kell olyan személyről, aki elláthatja helyette az építtetői feladatokat. Az e-napló ismeri az építtető meghatalmazottja szerepkört is, és ekkor az építtető meghatalmazhatja például az építési műszaki ellenőrt.

Ezen kívül, bizony létezhet még olyan eset is, amikor a tényleges építtető egyszerűen nem akar részt venni az e-napló vezetésében, és az e-naplóhoz az építtetői szerepkör nincs kiosztva. Ebben az esetben némileg nehézkes az építtető meghatalmazottjának a változtatása vagy megszűntetése, ugyanis ekkor az építtető utólagos belépését a Lechner Lajos Tudásközpontnál (LLTK) elektronikusan igényelni kell, és az új meghatalmazott személy jogosultságát új meghatalmazás csatolásával kell igazolni. Ha bármilyen probléma merül fel, akkor a vitás eseteket az építésfelügyeleti hatóság bírálja el, a Lechner Lajos Tudásközpont (LLTK) kezdeményezése után.

Amennyiben az építtető egyáltalán nem használja semmilyen formában a e-naplót, akkor papíralapon alakszerű meghatalmazást adhat az e-napló alkalmazásban az építtetői szerepkör feladatainak ellátására valamely másik személy számára. Itt az egyetlen feltétel csupán az, hogy a meghatalmazottnak ügyfélkapuval kell rendelkeznie. Az e-napló készenlétbe helyezését a meghatalmazott kezdeményezi, de az igénylésben meg kell adnia az építtető adatait is. Ekkor a papíralapú meghatalmazást vagy a meghatalmazást is tartalmazó szerződést elektronikusan csatolnia kell a készenlétbe helyezési igényléshez, az építtető adatait pedig rögzíteni kell az e-naplóban. Az építés kivitelezés folyamán is a meghatalmazott végez minden építtetői feladatot, a szerepkörök kiosztása és a visszaigazolás is az ő feladata. Az e-napló megkülönbözteti az építtetői és az építtető meghatalmazottja szerepkört, mert a jogosultságaik összefüggenek. Ha ki van osztva az építtetői szerepkör, de azt meghatalmazott látja el, ebben az esetben az építtető jogosultsága lecsökken, hiszen csak betekintési és eseti bejegyzési joggal rendelkezik.

A szerepkör fogalma. Feladatok az egyes szerepkörökbe. Aki egy elektronikus naplóba, e-főnaplóba vagy e-alnaplóba be akar tekinteni, illetve be akar írni, vagy valamilyen mellékletet fel akar tölteni, annak előtte szerepkört kell kapnia az adott naplóhoz az elektronikus alkalmazásban. Az egyes szerepkörök pontos megfogalmazását és feladatait jogszabály határozza meg, mégpedig: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet (Építési Kivitelezési Kódex), amelyhez az elektronikus napló alkalmazást igazították.

A lehetséges szerepköröket az Építési Kivitelezési Kódex szabályozása határozza meg: építtető, építtető meghatalmazottja, építési műszaki ellenőr, kivitelező (alapesetben a naplóvezetésre kötelezett, lehet átvállalt naplóvezetésre kötelezett), felelős műszaki vezető (szerződés alapján lehet naplóvezetésre kötelezett, szerződés alapján lehet átvállalt naplóvezetésre kötelezett), tervezői művezető, építkezési beruházás lebonyolító, beruházási tanácsadó, biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, építtetői fedezetkezelő, építtető által betekintésre meghatalmazott támogatást nyújtó szervezet, építésfelügyeleti hatóság, építésügyi hatóság, egyéb hatóság (például: Nemzeti Adó- és Vámhivatal, munkavédelmi és munkaügyi hatóság stb.).

Minden felhasználó csak azokat az elektronikus naplókat, e-főnaplókat és e-alnaplókat látja és tudja kiválasztani az ügyfélkapus belépés után, amelyekben valamilyen szerepköre van. Amennyiben nincs rögzítve a szerepköre, amely szintén kétoldalú oda-vissza csatolásos feladat, akkor bizony sem bejelentkezni, sem pedig beírni nem tud az elektronikus naplóba. A 191/2009. (IX. 15.) Korm.rendelet határozza meg az egyes szereplők feladatait, eszerint az építtető feladata a szükséges jogerős engedélyek megszerzését követően az építési beruházás megfelelő előkészítése és az e-napló készenlétbe helyezésének a kezdeményezése. Az e-napló megnyitásához és vezetéséhez kapcsolódóan az építtető feladata ezután az e-főnaplók készenlétbe helyezése és ahhoz a kivitelezői szerepkörök kiosztása, majd az építési munkaterület átadása a fővállalkozó kivitelezőnek.

A 191/2009. IX. 15.) kormányrendelet (az Építési Kivitelezési Kódex) rögzíti azt a fontos szabályt, miszerint a kivitelező feladata az e-főnapló vezetése, ezt átadhatja a felelős műszaki vezetőjének is, illetve átveheti az alvállalkozójától a naplóvezetést. Viszont ha több kivételező vállalkozó végzi a tényleges építőipari kivitelezési tevékenységet, akkor a fővállalkozó vagy megrendelő vállalkozó kivitelező feladata az alvállalkozó kivitelezőik számára az e-alnaplók készenlétbe helyezése, és ahhoz a kivitelezői szerepkörök kiosztása, majd az építési munkaterület átadása az alvállalkozó kivitelezőnek.

Idevonatkozóan lényeges tudnivaló az is, hogy az általános építményfajták vonatkozásában a Lechner Lajos Tudásközpont (LLTK) működteti az e-napló alkalmazást, és az LLTK-nál kezdeményezett megkeresésekre intézkedik az e-napló készenlétbe helyezéséhez szükséges kódok generálásáról és megküldéséről az építtető részére. Fontos különbséget tenni a Lechner Lajos Tudásközpont (LLTK) és az építésfelügyeleti hatóság között, mert az LLTK-nak és az építésfelügyeleti hatóságnak különböző feladatai vannak az e-napló alkalmazás működtetése és működése során. Az építésfelügyeleti hatóság az e-naplót is igénybe véve teljesíti ellenőrzési kötelezettségét, bejegyezhet, ellenőrzését az irodából is elvégezheti, illetőleg nyomon követheti az építési kivitelezési folyamat jogszerűségét. További feladata még az építésfelügyeleti hatóságnak, hogy az e-napló készenlétbe helyezésével és az építtetői / építtető meghatalmazottja szerepkör változásával kapcsolatos esetleges vitás esetekben (az LLTK megkeresésére) tisztázza a tényállást.

Ki vállalhatja át az e-építési napló vezetését a vállalkozó kivitelezőtől? Az elektronikus napló vezetésével kapcsolatos szerepköröket, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatokat a vonatkozó 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet (az Építési Kivitelezési Kódex) határozza meg. Az Építési Kivitelezési Kódex mondja ki azt a szabályt is, hogy a vállalkozó kivitelező feladata az e-napló vezetése, és a napló vezetésének az átvállalásával kapcsolatos előírásokat is az Építési Kivitelezési Kódex határozza meg. Eszerint a vállalkozó kivitelező a vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozója e-alnaplójának, és ezen alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló további alvállalkozók e-alnaplójának vezetését vállalhatja át.

A naplóvezetés átvállalása azonban nem vonatkozhat azokra a naplórészekre és mellékletekre, amelyeket kizárólag a naplóvezetésre kötelezett tölthet ki, így a teljesítésigazolási naplóra, az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásra és a gyűjtőnaplóra. Ezenkívül arra is figyelni kell még, hogy az a vállalkozó kivitelező, aki a saját e-alnaplójának vezetését átadta, az átadás időtartama alatt nem vállalhatja át az alvállalkozója építési naplójának vezetését. Minden átvállalt e-alnapló vezetését a saját e-főnapló vagy e-alnapló vezetésétől elkülönülten, külön-külön kell végeznie a naplóvezetést átvállaló kivitelező vállalkozónak, vagy a felelős műszaki vezetőjének. Az átvállalt e-alnaplóban az e-alnapló vezetésére eredetileg kötelezett alvállalkozó az e-alnaplóban észrevételt tehet, vagy bármikor visszaveheti a naplóvezetést.

Az elektronikus főnapló, vagy elektronikus alnapló zárása. A napi jelentésért felelős, vagy napi jelentésre jogosult végzi, a következőképpen: az elektronikus főnapló, vagy elektronikus alnapló zárása (a napló kiválasztását követően) az oldal alján található E-főnapló zárása vagy E-alnapló zárása gombbal történik. Figyelmeztető üzenet ugrik fel, hogy erősítsük meg a lezárást. Idevonatkozóan igen lényeges tudnivaló, hogy a lezárás után már nem tehetünk bejegyzést. Az elektronikus főnapló csak az alá tartozó elektronikus alnaplók lázárását követően zárható le.

.

Jó egészséget kívánva,

Tisztelettel üdvözli:

Tuba Imre

okl. építész építőmester, ingatlanszakember

Tuba Építész Iroda

.

.

 


. 

.             

 Online kapcsolatfelvétel

. 

. 

Kapcsolatfelvétel

Név *:
E-mail cím *:
Telefonszám *:
Üzenet:

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

.

.

Ajánlatkérés

Név *:
E-mail cím *:
Telefonszám *:
Ajánlatot szeretnék kérni a következőre *:


















Üzenet:

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

.

.

Kérdőív

Kérjük, hogy az alábbi kérdőív kitöltésével segítse a munkánkat! Köszönjuk!

Név *:
E-mail cím *:
Telefonszám:
Hogyan talált ránk?:




Üzenet:

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

.

.