Építész fővállalkozás

. 

Építész Fővállalkozás 

. 

. 

Az építész fővállalkozás:

Új épület (ingatlanfejlesztés, építési projekt) szerződés szerinti (kulcsrakész) megvalósítása során, az elképzeléstől, az építési beruházási ötlet, a gondolat megszületésétől a használatbavételi engedély megszerzéséig, az új épületbe történő beköltözésig terjedő időszakban végzett komplex (műszaki és gazdasági) szakmai szolgáltatási tevékenység, teljes körű lebonyolítással - egy kézben összefogva.

 

Az építész fővállalkozás lényege:

Az építkezéssel (az ingatlanfejlesztéssel, az építési projekttel, az épületmegvalósítással) kapcsolatos: tanácsadási, tervezési, előkészítési, szervezési, lebonyolítási, építőipari generál kivitelezési, illetve építés kivitelezés összehangolási, felelős építésirányítási, műszaki és pénzügyi ellenőrzési, valamint az épületmegvalósítás koordinálásával összefüggő szakmai feladatok teljes körének az ellátása.

Majd az így elkészült épület kulcsrakész átadása az építtető megrendelőnek.

. 

. 

Az építész fővállalkozás keretében

végzett szakmai szolgáltatási tevékenységek részletezése:

 

építésügyi szaktanácsadás;

komplex építész generál tervezés;

építészeti műszaki tervezés, szakági tervezés;

építőipari generál kivitelezés, építőipari szakkivitelezés,

felelős műszaki vezetés;

építkezés szervezés és teljes körű lebonyolítás,

építész projektmenedzsment,

e-építési napló vezetés

építész építőmester generál koordinálás:

tanácsadás, előkészítés, szervezés, felelős építésirányítás,

műszaki és pénzügyi ellenőrzés, komplex építész szakmai felügyelet;

valamint teljes körű ingatlanszakmai szolgáltatás;

így velünk az elképzeléstől a beköltözésig egy kézben az építkezés.

. 

. 


. 

. 

Az építész fővállalkozással kapcsolatos

szakmatörténeti visszatekintés

. 

Tuba Imre

okl. építész építőmester

. 

.  

Kedves Olvasó!

A témával kapcsolatban érdeklődőknek (a tisztánlátás okán, illetve a közérthetőség miatt) ezúton ajánlom a szíves figyelmébe az alábbi építész-szakmatörténeti visszatekintést. 

Az évezredes klasszikus (nemzetközi) építész szakmai hagyományok alapján mindenkor az építész volt az a mester (az a generál koordinátor), akire az igények és a lehetőségek figyelembevételével az épület megtervezése mellett, az építkezés gyakorlati megszervezése, az épületmegvalósításban közreműködő szakemberek (kézművesek, mesterek, iparosok stb.) tevékenységének az összehangolása, az építés kivitelezés szakmai irányítása, ellenőrzése, szakmai felügyelete egy személyben tartozott.

A fentiek alapján már érzékelhető, hogy a klasszikus hagyományok szerint az építész szakember fő feladata: az elképzelés és az elvárás szerinti koncepció egységének a biztosítása, az épületmegvalósítás (a projekt) teljes vertikumának (tervezés - kivitelezés) levezénylése, azaz egy kézben összefogva az alkotás, az épület megteremtése.

Ez a (nemzetközi) szakmai gyakorlat a reneszánsz korban élte a fénykorát, majd így kiteljesedve az építész (a mester) szerepe az ezt követő korokban is: a tanácsadásra, a tervezésre, a szervezésre, az építés kivitelezés szakmai irányítására, a műszaki ellenőrzésre, az épületmegvalósítás (a projekt) teljes vertikumának a levezénylésére, valamint szakmai felügyeletére is egyaránt kiterjedt.

Továbbá a mindezekhez kapcsolódó szakmai részfolyamatok, az épületmegvalósításhoz kötődő szakmai tevékenységek (elméleti és gyakorlati szakemberek, szakmák) összességének a generál koordinálása is egyaránt részét képezte az építész szakember munkájának.

A fentiekben körülírt klasszikus (nemzetközi) építész szakmai hagyományokat követve a magyar építészet egyik fénykorában, a XIX. század második felében (úgy az 1870-es évektől) virágzott hazánkban az úgynevezett építész fővállalkozói módszer, amikor az építkezés (a projekt) teljes vertikumát (tervezés - kivitelezés) az építész építőmester, mint generál koordinátor vezényelte le, az elképzeléstől a beköltözésig - egy kézben összefogva: a tanácsadást, a tervezést, a szervezést, a felelős építésirányítást, a műszaki és pénzügyi ellenőrzést, a teljes körű szakmai felügyeletet, valamint a korabeli ingatlanszakmai feladatokat is egyaránt.

Ez idő tájt a magyar műszaki élet a sikerekben gazdag időszakát élte, hiszen ekkor az eredendően egy és oszthatatlan építész szakma nem volt szétválasztva tervezőkre és kivitelezőkre, hanem (az évezredes) a klasszikus nemzetközi építész szakmai hagyományok alapján (szakszerűen és célratörően) volt módjuk a szakmai tevékenységük gyakorlására a kor kiváló építész építőmester szakembereinek.

A fentiekben imént részletezett építész fővállalkozói szakmai koncepció szakszerű és célratörő eredményességét, ugyanakkor gazdaságos és sikeres voltát mindennél jobban bizonyítja az a tény, hogy az ez idő tájt világszínvonalú magyar építőiparunk közreműködésével tündöklő magyar építészetünk a XIX. század második felétől az I. világháborúig (az 1870-es évektől 1914-ig) bizony európai rangú volt.

Magyarországon a XX. század első felétől (1914-től) kezdett lassan elterjedni az a szakmailag nem helyénvaló munkamódszer, amely szerint az építész építőmester vállalkozónak a tervezést és a kivitelezést egy kézben összefogó szerepe kettévált. 

Gyakorlatilag az építész mesterség szakmailag nem helyénvaló módon építész tervezőre és építőmester kivitelező vállalkozóra kezdett szakosodni. Mindez abban az időben elsősorban a (bizonyos befolyásosabb) építőmester kivitelező vállalkozók (személyes pénzügyi) gazdasági érdekei alapján történt.

Majd ezt követően a XX. század közepétől (1949-től) sajnos már megindult a teljes szétdarabolása az eredendően egy és oszthatatlan építész szakmának. De ekkor az már a korabeli hatalom ezirányú célzott tevékenysége miatt történt.

Az állami tervezőirodák, az állami építőipari kivitelező vállalatok, illetve az ingatlankezelő vállalatok idején (1949 - 1989 között) már sajnos teljesen megszűnt a fentiekben tárgyalt, az építészeti és az építőipari minőséget egyaránt garantáló, ugyanakkor gazdaságos és költséghatékony építész fővállalkozói gyakorlat. Vagyis véget ért az építész építőmesternek a tervezést és a kivitelezést egy kézben összefogó, a szakemberek munkáját összehangoló, generál koordinátori szerepe, meghatározó volta.

A fent leírtakból következően (a kevés kivételtől eltekintve) megszűnt az új építész generációk kinevelése során, hogy olyan elméleti oktatásban és gyakorlati képzésben is részesüljenek, amely alkalmassá teheti őket az egészlátás, az együttlátás, a holisztikus szemlélet alkalmazására, a komplex épületszintű gondolkodásmódra.

A szerény véleményem szerint ezirányban olyan gyakorlatorientált (elméleti és gyakorlati, tapasztalati) szakmai képzésre volna szükség, amely alkalmassá teheti a jővő építész szakembereit, illetve egyfajta kiegészítő képzéssel a már végzett szakmagyakorló építészeket arra, hogy: a tanácsadást, a tervezést, a szervezést, az építés kivitelezést, a felelős építésirányítást, a műszaki és pénzügyi ellenőrzést, illetve a kapcsolódó ingatlanszakmai feladatokat, például: a műszaki ingatlankezelést (épületkarbantartást, a műszaki üzemeltetést) is egy kézben összefogni képes építész fővállalkozói (illetve építész projektmenedzseri) feladatokat szakszerűen, célratörően, és mindenkor megelégedésre tudják ellátni.

Jómagam az építész szakmai pályafutásom kezdetétől (a lehetőségekhez képest) mindenkor igyekeztem érvényre juttatni azt a személyes szakmai meggyőződésemet, következetes álláspontomat, amely szerint az elméleti tudás és a fizikai megvalósítás mindenkor összetartozik, mert minden alkotás (épület megvalósítás) építészeti tervezésből és építőipari kivitelezésből, majd a kapcsolódó ingatlanszakmai feladatokból, például: műszaki ingatlankezelésből (épületkarbantartásból) áll.

Ez a három dolog, az építészeti tervezés, az építőipari kivitelezés és az ingatlanszakma mindenkor egyben él, az épületben, ezért egymástól el nem választhatók, állandó kölcsönhatásban vannak egymással.

Ezért jómagam (a mindenkori lehetőségekhez képest) már az építész szakmai pályafutásom kezdetétől következetesen igyekszem törekedni arra, hogy a munkám során a klasszikus (évezredes) nemzetközi építész szakmai hagyományokat tiszteletben tartva, a magyar műszaki élet valaha volt sikerekben gazdag időszakában, a világszínvonalú építőiparunk közreműködésével tündöklő magyar építészetünk fénykorában, a XIX. század második felétől az I. világháborúig virágzó építész fővállalkozói szakmai hagyományokat folytatva végezzem a munkám.

Napjainkban pedig a jelen kor igényeinek, elvárásainak megfelelően, a mindenkori lehetőségek szerint az építész fővállalkozói (építész projektmenedzseri) szakmai koncepció szerint igyekszem kiszolgálni a Tisztelt Ügyfelek igényeit.

Az építész fővállalkozói (építész projektmenedzseri) szakmai koncepció szerint, mint építész építőmester generál koordinátor az építkezés (a projekt) teljes vertikumát jómagam, egy kézben összefogva vezénylem le. A különböző szakmai részterületekért felelős szakember (ezirányú szaktudással, valamint szakirányú szakmai gyakorlati tapasztalattal is egyaránt rendelkező) munkatársaim aktív közreműködésével.

Az építész fővállalkozói (építész projektmenedzseri) szakmai koncepció létjogosultságát, illetve a maradandó voltát (a többi között) az építész-szakmatörténeti (építészettörténeti és építéstörténeti) visszatekintés is megerősíti, hiszen hazánkban a XIX. század második felétől az I. világháborúig (az 1870-es évektől 1914-ig) terjedő időszakban a világszínvonalú magyar építőiparunk közreműködésével tündöklő magyar építészetünk európai rangú volt.

A munkatársaim és jómagam bízunk abban, hogy a jelen szakmai tájékoztató anyagunk olyan információt is nyújt az Ön számára, amely fölkelti az érdeklődését, és örömünkre szolgálna, ha megtisztelne a bizalmával, hogy hamarosan a Tisztelt Ügyfeleink között üdvözölhessük Önt is!

.

Köszönöm a megtisztelő figyelmét!

Jó egészséget kívánva,

Tisztelettel üdvözli:

Tuba Imre

okl. építész építőmester

Tuba Építész Iroda

. 

. 


. 

. 

Online kapcsolatfelvétel 

. 

. 

Kapcsolatfelvétel

Név *:
E-mail cím *:
Telefonszám *:
Üzenet:

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

 

 

Ajánlatkérés

Név *:
E-mail cím *:
Telefonszám *:
Ajánlatot szeretnék kérni a következőre *:


















Üzenet:

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

 

 

Kérdőív

Kérjük, hogy az alábbi kérdőív kitöltésével segítse a munkánkat! Köszönjuk!

Név *:
E-mail cím *:
Telefonszám:
Hogyan talált ránk?:




Üzenet:

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

.

.