. 

 Épületkarbantartás

. 

Az épületkarbantartási szakmai szolgáltatási tevékenység lényege:

A műszaki ingatlankezelés keretében, tervszerű épületkarbantartási módszer alkalmazásával végzett, szakszerű műszaki épületfenntartási tevékenység egy olyan épület műszaki üzemeltetési szolgáltatás, amellyel hosszabb távon is gazdaságosan fenntartható az épület jó műszaki állapota, ezáltal pedig az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmassága is egyaránt.

A szakszerű és gazdaságos épületkarbantartási módszerről röviden:

A műszaki épületfenntartási szakmai tevékenység tervszerűen rögzített időpontokban elvégzett épület műszaki felülvizsgálattal kezdődik. Ennek a felülvizsgálatnak a célja, hogy az épületet, illetve az épület-szerkezeteket, valamint az épületgépészeti és az épületvillamossági rendszereket minősítse, illetve állapot-kategóriákba sorolja.

Az épület tervszerű műszaki felülvizsgálatának a minősítései, illetve az állapot-kategóriákba sorolás figyelembevételével, valamint a kapcsolódó technológiai normatívák alapján hozhatók meg felelősen a különböző beavatkozásokra irányuló (műszaki és gazdasági) döntések, amelyek realizálására akkor kerül sor, amikor az épület állapota azt megkívánja.

Az épület műszaki felülvizsgálata alapján végzett műszaki épületfenntartás lényeges szakmai előfeltétele, hogy az épületszerkezet, illetve az épületgépészeti, épületvillamossági rendszer (hálózat, berendezés, készülék) esetleges károsodási állapota, illetőleg a még hátralévő, maradék használati időtartam épületdiagnosztikai vizsgálattal  (szükséges és elégséges mértékű) kielégítő pontossággal meghatározásra kerüljön.

Az épületdiagnosztikai vizsgálat munkafázisai:

• a szerkezetfelismerés, a kialakításmód, az anyagi összetétel meghatározása;
• a hiba jellegének a megállapítása, a különböző hibajelenségek számításbavételével;
• az esetleges károsodások mértékének a vizsgálata, kiértékelése;
• szükség esetén hőkamerás épületdiagnosztikai célzott vagy komplex szakvizsgálat elvégzése (épület termográfiás szakvizsgálat);
• a szükséges inézkedések megtétele, javaslattételek, szakmai tanácsok megadása.

A tervszerű épületkarbantartás létjogosultságát, annak szakszerű és gazdaságos voltát (a többi között) az alábbi fölsorolásban szereplő előnyei is megerősíti:

• az épületkarbantartás teljes mértékben tervezhető, szakszerűen és gazdaságosan működtethető rendszer, például: tervezhetők a karbantartási időpontok, megoldható a meghatározott időközökre vonatkozó pontos kapacitástervezés lehetősége;
• a tervszerű épületkarbantartás úgy képes biztosítani az épület folyamatos működését, üzemelését, hogy közben az épületszerkezetek, építőelemek, rendszerek, berendezések, készülékek, szerelvények, alkatrészek, anyagok elhasználódási tartalékának a közel optimális kihasználását is lehetővé teszi;
• a tervszerű épületkarbantartási (javítási, szerelési, hibaelhárítási) tevékenység szakszerű ellátásához szükséges anyagok, alkatrészek biztosításához szükségszerűen kapcsolódó anyaggazdálkodási feladatok közel optimális módon történő ellátását is lehetővé teszi. 

Egy adott épület jó műszaki állapotának hosszútávon gazdaságosan történő fenntartása, a tervszerű és szakszerű épületkarbantartással akkor biztosítható korrekt módon, ha a műszaki épületfenntartási szakmai tevékenységet végző szakemberek, illetve az őket irányító felelős műszaki vezető rendelkezik (a műszaki ingatlankezelési) a tervszerű épületkarbantartási szaktevékenység ellátásához szükséges speciális szaktudással, valamint a megfelelő szakirányú szakmai gyakorlati tapasztalattal is egyaránt.       

A tervszerű épületkarbantartási módszer alkalmazásával végzett műszaki épületfenntartás szakszerű ellátásához például (a teljesség igénye nélkül) a következő szakismeretek elengedhetelenűl szükségesek:

• elméleti és gyakorlati (tapasztalati) szinten is egyaránt megalapozott épületdiagnosztikai szakismeretek megléte;
• az épületek elhasználódási folyamatának megalapozott ismerete;
• az épületszerkezetek (időbeli) működésének a törvényszerűségeinek az ismerete;
• az épületszerkezetek alapanyagainak (az építőanyagoknak) a fizikai - kémiai törvények által meghatározott időbeli elhasználódási folyamatának az ismerete;
• a meglévő épületben lévő (esetleg takart) szerkezet felismeréséhez szükséges anyagtani és épületszerkezettani ismeretek megléte;
• az épületszerkezetek, szerkezeti elemek és alrendszerek egymásra hatásának a magabiztos ismerete;
• az épületek károsodási tüneteinek a magabiztos felismerése, illetve a károsodási tüneteket kiváltó okok alapos ismerete;
• az adott szakmai feladat mindenkor rendszerszintű végigondolásának a képessége, az egészlátás, az együttlátás, a komplex épületszintű gondolkodás képességének a megléte, illetve annak szakszerű alkalmazása.

Az épületkarbantartási szakmai szolgáltatási tevékenységünket az alábbiakban következő építőipari szakmai területeken végezzük:

Építőmesteri munkák:

• kőművesmunka;
• ácsmunka;
• állványozó munka;
• szárazépítő munka.

 Épületszakipari munkák:

• épületasztalos munka;
• igény esetén bútorasztalos munka;
• épületlakatos munka;
• igény esetén szerkezetlakatos munka;
• épületbádogos munka, tetőfedő munka;
• épületszigetelő munka;
• épületburkoló munka;
• épületüveges munka;
• festő - mázoló - tapétázó munka.

Épületgépész szakági munkák:

• vizellátás és csatorna;
• gázellátás;
• fűtés, hőellátás;
• légtechnika;
• klímatechnika;
• technológiai szerelés;
• épületfelügyeleti rendszer;
• felvonók (személy, teher stb.).

Épületvillamossági szakági munkák:

• erősáramú villanyszerelési munka;
• gyengeáramú villanyszerelési munka.

. 

.  

. 

. 

Online kapcsolatfelvétel

.

. 

. 

.