A 2012. évi CLVII. törvényről

2012.11.12.

Kihirdetésre került a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvény

  

A 2012. évi CLVII. törvényről

 

A településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvény hét törvény módosítását tartalmazza.

Ezek a következők: a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása; az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása; a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása; az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény módosítása; a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosítása; a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása, valamint a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása.

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása a többi között rendelkezik arról, hogy ha a szakmagyakorlási tevékenységet, valamint a törvényben megjelölt mérnöki, illetve építészeti tevékenységet cég vagy egyéni vállalkozó főtevékenységként folytatja, akkor köteles a tevékenységét bejelenteni a székhelye szerint illetékes területi mérnöki, illetve építész kamarának.

A területi kamara a céget vagy vállalkozót nyilvántartásba veszi. A törvény rendelkezik arról is, hogy a kamarai tag Magyarországon egyidejűleg a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki és területi építész kamara tagja is lehet, de a kettős kamarai tagság kényszere nélkül, egyik területi kamarai tagsága esetén (az általános szabályoknak megfelelően) a másik területi kamara szakterületén is szakmagyakorlási jogosultságot kérhet.

A törvény megállapítja, hogy két vagy több területi kamara az alapszabályukban szabályozottan egyesülés nélkül is létrehozhat közös etikai-fegyelmi bizottságot. Módosulnak továbbá az etikai-fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok is, amelyek az egyszerűbb, hatékonyabb és professzionálisabb működést segítik elő.

 

A szóban forgó módosító törvény legnagyobb részben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítását tartalmazza. Az Építési Törvény (Étv.) új rendelkezései a keretszabályokat állapítják meg, a részletszabályokat a kormányrendeletek fogják meghatározni.

Az Építési Törvény (Étv.) módosításának legfontosabb elemei a következők.

A módosítás megállapítja az építtető; a nyomvonal jellegű építmény; az önkormányzati főmérnök; az építési napló és az energetikai tanúsítvány fogalmát.

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények köre kiegészül az összevont telepítési eljárással, a települési önkormányzat polgármesteréhez telepített településképi véleményezési eljárással és településképi bejelentési eljárással, valamint a közterület-alakítással.

E sajátos jogintézmények részletszabályait az Építési Törvény (Étv.) és végrehajtási rendeletek állapítják meg.

Az Étv.-nek a meglévő településrendezési kötelezésekre vonatkozó szabályai kiegészülnek azzal, hogy a települési önkormányzat polgármestere (kormányrendeletben meghatározottak szerint) településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését, és a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését.

A helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000,- forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el.

A törvény rögzíti az építésügyi hatóság által lefolytatható eljárás-típusokat.

Ezek a következők: építési engedélyezési, összevont engedélyezési, fennmaradási engedélyezési, használatbavételi engedélyezési, bontási engedélyezési, engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési, jogutódlás tudomásulvételi, használatbavétel tudomásulvételi, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési, hatósági bizonyítvány kiállítása iránti, kötelezési, végrehajtási, szakhatósági, valamint veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi eljárás.

Az építésügyi hatóság továbbá jogszabályban meghatározott esetben és módon építésügyi hatósági szolgáltatást is nyújt.

Az építésfelügyeleti hatóság (kormányrendeletben meghatározottak szerint) ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket.

A törvény meghatározza az építésfelügyeleti hatóság eszközeit is e feladatok ellátásához.

A törvény felsorolja a hatóságok által alkalmazható szankció alaptípusokat, és a kamarák szakmagyakorlókkal szembeni szankcionálásának lehetőségeit is.

A törvény rendelkezik arról is, hogy az építésügyért felelős miniszter az Országos Építésügyi Nyilvántartás keretében az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszert (ÉTDR), továbbá a szabálytalan építési tevékenység feltárására irányuló építésfelügyeleti tevékenységet támogató elektronikus építésügyi monitoring rendszert (ÉMO) működtet.

A többi törvény módosítását döntően az Építési Törvény módosítása tette szükségessé.

 

Módosító jogszabály: 2012. évi CLVII. törvény

Hatálybalépés: 2012. november 14., 2013. január 01., 2013. július 01.

 

 

vissza