2022.11.11.
A Márton-napi ünnepkör, az új borok bemutatása és a gasztronómia
.
Márton-nap és a szőlész-borász gazdák
.
Szent Márton napja bizony lényeges mérföldkő a szőlész-borász gazdák életében, hiszen november 11. környékén az új borok már jellemzően kierjedtek és ebből adódóan úgymond megmutatják magukat, ekkor derül ki milyenre sikeredett a must borrá érése, vagyis a gazda szembesül ezirányú munkájának eredményével.
A napjainkra már hagyománnyá vált (az elmúlt években kialakult gyakorlatnak megfelelően) az erre a jeles napra kiforrott (elkészült) új borok bemutatása, illetve azok beillesztése a Márton-napi ünnepkörbe.
Persze a gasztronómia számára is lényeges ez az ünnep, hiszen az újbor bemutatásához nagyszerű ebédeket és vacsorákat lehet szervezni.
A Márton-napra elkészült primőrborok, a friss fehér- és vörösborok, valamint a rozé-, illetve a sillerborok már alapvetően jól reprezentálják az aktuális évjáratot.
.
Szent Márton története:
Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje, akit élete és nem halála miatt avattak szentté.
Márton a mai Szombathely környékén született a IV. században. A legendák szerint a római hadseregbe sorozták be, ahol hamar kitűnt a szegények és a betegek iránt tanúsított magatartásával.
Amiens városában egyszer megpillantott egy didergő koldust, akinek fölajánlotta a köpönyege felét. Éjjel megjelent neki Jézus, mondván: ő volt az a koldus, akit megmentett a fagyhaláltól.
Mártonra akkora hatással volt ez az álom, hogy 18 évesen megkeresztelkedett, majd elhagyta a katonai pályát és a franciaországi Poitiers városának püspökéhez csatlakozott. Rövid idő alatt egyházi méltosággá nevezték ki, majd hazatért és a keresztény hitet kezdte terjeszteni.
Már 371-ben Tours püspökévé választották, de továbbra is alázatos, önmegtartóztató életet élt. Mivel nem vágyott püspöki rangra, elmenekült, remeteéletet szeretett volna élni.
Ezt a nép nem engedte, rendszeresen megkeresték. Egyszer egy libaólba bújt, de a libák a gágogásukkal elárulták. Márton belenyugodott sorsába és elfogadta a püspöki széket.
.
Márton jólelkűsége, felebaráti szeretete, a betegek és a szegények iránti részvéte, és az egyszerű életmódja miatt: a katonák, a koldusok, illetve számos mesterség védőszentjeként is tisztelték.
Szent Márton azon védőszentek egyike, akinek életében nem sok kapcsolata volt a borral, de ünnepének időpontja a must kiforrásával, az újbor kierjedésével esik egybe. Valószínűleg ez a momentum hívhatta életre a borral kapcsolatos Márton-napi szokásokat.
Magyarországon a Szent Márton-napi hagyományok több évszázados múltra tekintenek vissza, több népszokás, hiedelem is fűződik hozzá.
Márton napja (november 11.) egykor dologtiltó nap volt, tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna.
Márton-napon (nov. 11.) országszerte lakomákat rendeznek, hogy az egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy gondolták, hogy minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba.
Ekkor vágták le a tömött libát, mert úgy tartották, hogy aki Márton napján libát nem eszik, a közelgő új esztendőben egész éven át éhezik.
A sült liba csontjából az időjárást jósolták meg: ha a Márton napján megevett lúdnak fehér és hosszú a csontja, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.
.
Budapest, 2022. november 11.
Jó egészséget kívánva,
Üdvözlettel:
Tuba Imre - építész
.
.