Mikulás

2018.12.06.

December 6. - Szent Miklós (Mikulás) napja

. 

Szent Miklóstól Mikulásig

avagy

 Szent Miklós legendájának közel 1700 éve dióhéjban

. 

A jelen megemlékezés alapja az, hogy élt valamikor réges-régen, a III. - IV. század fordulóján egy jó szándékú ember, aki szétosztotta a szüleitől örökölt vagyonát az elesettek között. Szent Miklós püspöknek az okozta a legnagyobb gyönyörűséget, ha (titokban) megajándékozhatott szegény gyerekeket.

Az emlékezés bizony már közel 1700 éve töretlen, a hagyomány pedig tovább él a gyermekek legnagyobb örömére, hiszen jellemzően ők azok, akik a Mikulás eljövetelét mindenkor nagy izgalommal várják. Napjainkban a Mikulás éjszaka, titokban teszi ajándékait az ablakba elhelyezett, gondosan kitisztított csizmákba, cipőkbe.

A Mikulás, alias Télapó, Fagyapó, Santa Claus (...) az első helyet foglalja el a leghíresebb fiktív személyek listáján az amerikai Forbes magazin szerint.

A pszichológusok szerint pedig a Mikulásra történő várakozás (vallási és nemzeti hovatartozásra tekintet nélkül) hosszú évszázadok óta a gyerekek életében az első hit egy olyan fiktív személyben, aki jót ad, és ezt vétek volna lerombolni bennük.

Szent Miklós (december 6.) a keleti egyház egyik fő szentje, a gyerekeknek pedig: Mikulás, Télapó, Joulupukki, Santa Claus, Gyed Maróz (...) - mind ugyanaz. Ma alighanem ő az egyik legismertebb szent, a legnépszerűbb, legkedveltebb "személy" a világon.

A Mikulás tartózkodási helyét persze vitatják, de természetesen több nép és ország is magának mondja a Télapó lakhely szerinti illetékességét. Persze a Mikulás úgymond sajátszerűségének a tudatában csak északi fekvésű országok engedhetik meg maguknak azt a merészséget, hogy a Télapó otthonának nevezzék magukat, így az Északi-sarktól a lappföldi (Korvatunturi) Fül-hegyig több változat is szerepel a lehetséges helyszínek között.

Ugyanakkor Szent Miklósnak, a kis-ázsiai Myra (Müra) püspökének az igazi arcát a Mikulás vattaszakálla eltakarja. Így aztán 1968-ban ő is a naptárból száműzendő szentek listájára került, de a nagy közkedveltségének okán a helyi tiszteletét megengedte az egyház.

Kultusza a bizánci, majd a kopt egyházban bontakozott ki a VI. században, azóta ülik temetése emléknapját december 6-án.

Nyugaton a IX. századtól kezdve Rómában, illetve a bizánci rítusú Dél-Itáliában bukkant föl. Az ereklyéinek az olasz Bari városába vitelével (1087) vált valóban egyetemes szentté.

Miklós így a keleti és a nyugati egyház közös szentje, egyúttal a házasság és az anyaság oltalmazója is, és persze a gyermekek nagy barátja.

Szent Miklós ünnepének a hagyományai aztán idővel már összemosódtak a karácsonyi ünnepkör szokásrendjével és hiedelemvilágával egyaránt.

Szent Miklós (többek között) patrónusa: a gabonakereskedőknek, a pékeknek, a vászonszövőknek, a borkereskedőknek, az ügyvédeknek, a patikusoknak,a hajósoknak, a halászoknak és a vízimolnároknak, a hídépítőknek, a raboknak és a zarándokoknak, az eladólányoknak és a diákoknak, továbbá még a céheknek és egyéb közösségeknek.

Szent Miklós életéről csak kevés tényszerű adat maradt fönn, de az őt körülvevő különböző legendák ellenére történelmi személy volt.

Miklós (Nikolaosz) a III. század második felében, 270 körül született Kis-Ázsiában (Anatólia), Patara városában (a mai Törökország területén található). Szülei gazdag és istenfélő emberek voltak, akik sokat imádkoztak azért, hogy gyermekük szülessen.

Az Úr meghallgatta kérésüket és fiúgyermekkel ajándékozta meg őket, aki már gyermekkorától kezdve kitűnt éles elméjével, őszinte hitével, valamint engedelmességével. A szüleinek a halála után Miklós bizony igencsak jelentősnek számító vagyont örökölt, amelyet aztán jó szívvel osztogatott (sokszor titokban) a szegény emberek között.

A mai napig ismert vele kapcsolatban a három leányról szóló történet, akik hozomány hiányában nem tudtak férjhez menni: Miklós titokban, az éj leple alatt három erszényt (adott) dobott be számukra az ablakon keresztül, hozomány gyanánt.

Jóságának a híre idővel aztán Myráig is eljutott, és a város lakói később (égi jelre) megválasztották őt Myra (Müra, a mai törökországi Demre) püspökévé.

Miklós püspök a rábízott egyházmegyét igen megfontoltan, illetőleg bölcsen irányította. Idővel aztán híre ment életszentségének, bátorságának és a közbenjárására történt csodáknak. Például: a süllyedő tengerészek, az éhhalálra ítélt város lakói megmentésének.

Szent Miklós, a csodatevő:  Három erszény arannyal három szüzet mentett meg; Három halálraítélt katonát ment meg; Feltámaszt három megölt gyereket; Egy hajót ment a vihar lecsendesítésével; Zadar város meghódításának megakadályozása.

A keresztényüldözés idején börtönbe vetették. Kiszabadulása után (állítólag) részt vett a 325-ben tartott niceai Első Ökumenikus Zsinaton mint az igazi hit védelmezője.

350 körül halt meg Myrában, ahol aztán még évszázadokig őrizték a testét. Aztán amikor Myrát (Mürát) 1087-ben elfoglalták a szeldzsukok, akkor maradványait az itáliai Bariba vitték, ahol bazilikát emeltek a tiszteletére. A San Nicola (Szent Miklós) bazilika Bari és az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi épülete.

Szent Miklós kultuszának elterjedése:  1087-ben Bariba kerülnek az ereklyéi; A Szent Miklós legendák ezidőtől keletkeznek; Szentté avatják (szentté olyan csodatevőket avatnak, akikről legendák is szólnak); A XI. században a Szent Miklós legendák elterjednek Európában is; Következik a XIII. század a Miklós-járások elterjedése: a kolostori, plébániai diákság révén terjed el a latin szertartású (római katolikus) Európában, főleg Normandiában, továbbá német nyelvterületen, valamint a szomszédos népeknél, így Magyarországon is.

A történelmi egyházak közül a görög-keleti egyházban a legnagyobb Szent Miklós kultusza. A pravoszláv / orosz kultúrában a tiszta szobában a "szép sarok" központi alakja: a vendég először előtte vet keresztet, utánna köszön a házigazdának. Egyébiránt pedig az orosz ikonfestészetnek is az egyik fő témája Szent Miklós.

Szent Miklós kultusz Magyarországon:  a nevét viselő helységnevek tekintetében is bővelkedünk, például: Aranyosszentmiklós, Bethlenszentmiklós, Dunaszentmiklós, Gyergyószentmiklós, Hegyközszentmiklós, Magyarszentmiklós, Nagyszentmiklós, Somogyszentmiklós, Szigetszentmiklós, Tápszentmiklós, Várszentmiklós (...).

Valamint a történelmi Magyarországon számos templom is veseli Szent Miklós nevét.

Magyar mulatságok (Karácsonylás):  December 6-a, Miklós napja, már a középkorban gyermekünnep, hiszen Szent Miklós az ifjúság és a vándor diákok patrónusa is volt.

A Miklós-napi szokás első hazai előfordulásáról Bod Pétertől értesülhetünk, az 1757-ben megjelent "Szent Heortokrates" című munkájában eképpen ír: "Némely tartományokban a Szülők gyermekeknek Sz. Miklós éjszakáján ajándékotskákat tesznek el, s azt mondják, hogy Sz. Miklós hozta."

Magyar népszokások:  a Miklós-napi (december 6.) alakoskodás és a gyermekek megajándékozása hazánk nagy részén újabb keletű, jellemzően a karácsonyfával együtt terjedt el. Csupán Nyugat-Magyarországon szólnak régebbi adatok Mikulás-napi alakoskodásról, ahol ez a szokás egyébként osztrák eredetű.

December 6-a ősi gonoszjáró nap volt, és a gonoszűzés szokás az előbb fönt leírtakkal úgy keveredett, hogy az a gyermekek számára bizony nem lett kedvező.

Erről tanúskodik Csepreg 1785. évi statútuma is: "Minekutána ősi időktől fogva, tapasztaltatott, hogy némelyek a lakosok közül a Szent Miklós püspök napja előtt való estvéli vagy éjszakai időben, különféle öltözetekben és állarcokban járnak házról házra, s a gyenge gyermekeket (...) csúfos figurákkal rettegtetik, keményen meghagyatik, hogy senki a lakosok közül úgy gyermekének, mint alattvalójának ezentúl meg ne bátorkodjék engedni Szent Miklós előtti este az ily színes öltözetben való járást."

A Mikulás-napi alakoskodásra hazánkban leginkább a nyugati és az északi határszélen, az osztrákokkal és a szlovákokkal érintkező magyar településeken találunk. Újabban pedig a városokból kiindulva terjed falun is a Mikulás-járás, és napjainkban már egyre inkább összeolvad a karácsonyi ünnepkörrel, illetőleg az újabban meghonosodott Télapóval is.

Ha már szóba került, akkor most pontosíthatjuk is mindjárt, hogy a Télapó szó nem mesterségesen keletkezett ám. Bár volt egy olyan nézet, hogy akkor képződött, amikor az 1950-es évek kommunista vallásellenessége miatt le kívánták cserélni a Mikulás elnevezést az úgynevezett szovjet-orosz kultúrkörhoz kapcsolódó Télapó megnevezésre.

A Télapó szó azonban az MTA Nyelvtudományi Intézetének gyűjtése szerint már létezett korábban is, a mai jelentését fokozatosan vette föl. A Tél apót (különírva) Arany János a Téli vers című művében le is írta, valamint már Mikszáth Kálmán is használta műveiben.

Nos, a fent említett "alakoskodásból" számunkra már csak a krampusz és a gonoszűző virgács maradt meg, sőt napjainkra bizony már a krampusz is kikopó félben van, és Szent Miklós "utódjának", Mikulásnak az alakja is már gyakorta összemosódik például Télapóval.

Viszont, ha már fentebb név szerint is megemlítettük őkelmét, akkor most szánjunk is pár sort rá, a krampuszra. Mint azt a neve is mutatja, ő bizony idegen fajzat. Krumm-Fuss vagy Klump-Fuss volt a neve eredetileg, ezzel céloztak az ördög sántikáló és kilógó lábára.

Mi a németből vettük át őkelmét, mégpedig valószínűleg a misztériumjátékokból, ahol az ödögöt előszeretettel valamely sánta ember szatirikus alakító művészetére bízták.

A középkori templom oldalához épített misztériumszínpad három, különböző magasságú pódiumból állt: a legfelsőn jelentek meg az Úristen és az angyalok; a középsőn játszottak azok, akik emberi szerepet mímeltek, és legalul, már egészen közel a nézőközönséghez ágált a Sátán sánta képviselője: a krampusz ott mókázott, megkacagtatta tréfáival és gúnyos közbeszólásaival a tömeget, a kitűnő pszichológiával dolgozó papok rajta keresztül vezették le a nép elégedetlenségét a humor posványába.

Tehát, a krampusz csakugyan az ördög német származású megtestesülése. A krampuszt a középkori szellemű pedagógia adta a gyermekek barátja és oltalmazója, a jó Miklós püspök mellé, hogy a jóságos szent oldalán, aki a jó gyerekeket megjutalmazza, azért legyen mindjárt egy ridegebb porkoláb is a gonoszok megbüntetésére.

Napjaink Mikulás-képének kialakulása:  Szent Miklós gyermekkorában járvány tört ki Pattarában, Miklós árvaságra jutott. Majd a papi hivatást választotta, az embereknek és a gyerekek tanítására szentelte az életét. Az emberszeretetének, segítőkészségének híre bizony messze földre eljutott. Árva kisgyermekeket ajándékozott meg titokban, ezért az ő nevéhez kötődik az ajándékozás, a gyermekek apróságokkal történő meglepése.

A mai Mikulás kialakulása:  a magyar Mikulás elnevezés a Miklós név cseh és szlovák alakja. A zajütés a középkorban válik magyar népszokássá. Célja pedig a gonosz szellemek elriasztása volt, ehhez a szenteket hívták segítségül. A hagyomány még az ezt megelőző századfodulón is élt. A fiatalok láncokat csörgetve jártak házról-házra Miklós napján ijeszteni, ez volt az úgynevezett miklósolás. A hagyomány az egyik napjainkban is még élő formájában az ördög, tréfásan a krampusz társaságában jelenik meg. A kormos képű, szarvakat viselő alak besündörög a házba, ott zavart kelt, a gyerekeket ijesztgeti.

A Szt. Miklós legendához kapcsolódó szokásokat holland telepesek honosították meg az Újvilágban a XVII. században. Az amerikai Mikulás-imázs majd csak később, egy vers illusztrációjának nyomán született meg.

Az egyik finn rádió "Gyermekóra" című műsorának a vezetője 1927-ben úgymond "eloszlatta" a Mikulással kapcsolatos "félreértéseket", amikor bejelentette: hogy a Mikulás Lappföldön lakik és rénszarvas szánon közlekedik.

Mikulásfalva (Napapiiri) - Finnország északi részén, Lappföldön, a Korvatunturi hegyen található. Korvatunturi finnül Fül-hegyet jelent, mivel a hegy csúcsa fülre emlékeztet.

Ezen keresztül hallgatja a Mikulás, hogy az egyes gyerekek jók voltak-e vagy rosszak, és innen fülelve azt is megtudhatja, hogy mire vágynak a nagyvilágban élő gyerekek.

A Mikulásnak sok dolga van, ezért bizony segítőkre is szüksége van. Feleségével és a manókkal szorgosan munkálkodnak egész évben. A Fül-hegy gyomrában van a titkos játékkészítő manufaktúra, de rajtuk kívül közönséges halandó oda nem teheti be a lábát.

Nos, az év nagy részében tehát az imént fent részletezett helyen lakik és dolgozik a Mikulás, és csak néha teszi át a "székhelyét" egy titkos nyári szálláshelyére.

Napapiirit Mikulás-faluvá avatták, berendezték a nagyszakállú irodáját és postahivatalát is, itt fogadják a gyerekek leveleit, kéréseit a világ minden tájáról.

Szent Miklós püspök emléke egyébként a világ számos országában él még napjainkban is. Évente fölkeres minket egy nagyszakállú, ajándékot osztogató öregapó képében.

A karácsonyi történetek az Északi-sarkot jelölik meg a nagy ajándékozó lakhelyének, a mesék szerint szánnal és rénszarvasokkal közlekedő, illetve vastag téli ruhát viselő nagyszakállú bizony csak a hófödte hegyek között lakhat.

Persze erre a korra jellemzően, a XX. században (többek között) Szent Miklós püspököt is föláldozták az üzlet "oltárán", alakját elkezdték "átkölteni", gyakorlatilag kereskedelmi célból megváltoztatták: a nevét, a hazáját, sőt még a püspöki öltözetétől is megfosztották.

De akkor ki hozza az ajándékot?

Javaslom, nézzük át röviden, mi a helyzet a nagyvilágban Mikulás dolgában.

Szinte minden nép kultúrájában feltűnik valamiképp a hosszú, prémes, piros köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmájú alakja, amelyet egyes források szerint csak a múlt században nyert el.

Finnországban, pontosabban a Lappföldön lakik a Mikulás "hivatalosan". A finnek úgy nevezik őt, hogy: Joulupukki, és eredete messze a kereszténység előtti pogány időkre vezethető vissza. A pontos lakhelye az északi sarkkör közelében, a Fül-hegyen található.

Marokkó iszlám ország, és még sivatagos is, tehát igazán furcsa lenne, ha tevékenykedne ott valaki Télapóként. A marokkóiak mégis ismerik a Mikulást, pontosabban (egyik segítője alapján) Afrika északnyugati csücskében Fekete Péter hagyománya él.

USA - Hálaadás vagy karácsony? Az Amerikai Egyesült Államokban a karácsonyt némileg háttérbe szorítja a november végi hálaadás ünnepe. Amerikában egyébként Szent Miklósnak megfelelő Santa Claus, illetőleg a rövidebb Santa elnevezés terjedt el leginkább a Télapóra, aki az angliai szokáshoz hasonlóan többnyire a kéményen át érkezik az otthonokba. Az amerikaiaknak természetesen nem felel meg, hogy a Télapó Lappföldön lakik, az ő Mikulásuk az Északi-sarkon rendezkedett be (...).

Oroszország - Gyed Maróz Fagyapó, illetve a Fagyok Nagyapja néven is fordítható volna, és bizony komoly szerepe volt Moszkva és Oroszország védőszentjénak, Szent Miklósnak a háttérbe szorításában a kommunizmus idején. A kék vagy piros ruhájú, trojkán közlekedő Gyed Maróz újévkor osztogatja az ajándékait, akárcsak az antik rómaiak, akik egymásnak küldözgettek meglepetéseket az újesztendő alkalmából.

Oroszország azon ritka helyek egyike (Olaszország mellett), ahol női személy is felmerül a karácsonyi - újévi - vízkereszti ünnepi körben. Bábuskának hívják őt, ez a név a nagymamára, anyókára utal, aki szintén ajándékokat ad a gyerekeknek. A Gyed Maróznak is volt ám női segítője: Sznyegurocska (Hóleányka - Hópelyhecske), ő az unokája volt Fagyapónak (Jégapónak), és ők szilveszterkor együtt hozzák a fenyőfát és az ajándékokat.

Németország - Karácsonyapó, Ruprecht lovag vagy Jézuska? A németeknél a Weihnachtsmann, vagyis a Télapó (Karácsonyapó) hozza az ajándékokat számos helyen. Ennek ellenére a gyermek vagy kis Jézus, a Christkindl ugyancsak gyakorta bukkan föl a német otthonokban karácsony táján. Tudnivaló még, hogy német nyelvterületen a Mikulásnak fenyegető külsejű "kísérői" is vannak, akik veréssel vagy éppen megevéssel fenyegetik a rossz gyerekeket. December 6-án nem biztos, hogy a Télapó jön mindenhova, él még ugyanis az adakozó lovag, Ruprecht hagyománya is egyes vidékeken.

. 

"Miklós püspök egykor régen, Segített a szegény népen, őt dicsérte koldus, árva, Emlékezzünk jóságára!" - imigyen szól a versike.

. 

Budapest, 2018. december 06.

Jó egészséget kívánva,

Üdvözlettel:

Tuba Imre - építész

. 

.

.

.

.

vissza