2012.08.31.
A Magyar Közlöny 2012. évi 107. számában megjelent az épületek energetiakai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról szóló 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet.
Már a tervezési program összeállításakor gondolni kell
az alternatív energetikai rendszerek alkalmazásának lehetőségére
A szóban forgó rendelet módosítását megelőzte az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 2012. augusztus 7-től hatályos módosítása.
Amely rögzítette, hogy az építményt és annak részeit úgy kell tervezni és megvalósítani, ehhez az építési terméket megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges energiafelhasználás a lehető legkisebb legyen, és a megújuló energiaforrásból származó energia felhasználásának lehetőségét a tervezési programban minden esetben vizsgálni kell.
Ezt egészíti ki a 40/2012. (VIII. 13.) BM rendeleti szabályozás, amely a hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú, közhasználatú, és az 1000 m2 feletti hasznos alapterületű új épületek építése, meglévők felújítása, bővítése eseteire írja elő, milyen módon, milyen számítási módszerrel kell vizsgálni, és hogyan kell dokumentálni az alternatív renszerek alkalmazásának lehetőségét a tervezési programban.
A fentiek szerint tehát az épületek tervezésekor a jövőben kötelezően meg kell vizsgálni az alternatív energetikai rendszerek alkalmazásának a lehetőségét.
Az ezer négyzetméteresnél nagyobb középületeknél 2013. január 9-től, az egyéb épületek esetében 2013. július 9-től vezetnék be a felújítások és bővítések esetén is érvényes kötelezettséget a fent említett BM rendelet szerint.
A 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet az energiatanúsítványt bevezető, 2006 tavaszán született tárca nélküli miniszteri rendeletet, azaz a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet módosítja.
A középület fogalma így szól: hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú és közhasználatú épület. Az alternatív energetikai rendszerbe pedig a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszert érti a jogszabály, de ez kiegészül a kapcsolt energiatermeléssel (a gázmotoros áramtermeléssel és fűtéssel), továbbá a hőszivattyúval, illetve a távfűtéssel és -hűtéssel.
A szóban forgó rendelet melléklete új épületbe, illetve a meglévőbe kazáncserekor zárt égésterű kondenzációs gázkazánt javasol.
Viszont a 100 négyzetméteresnél nagyobb épületekben kötelezővé teszi a kazánból kijövő víz hőfokának, a külső levegő hőmérsékletétől függő szabályozását.
Az utóbbi időben több szakmai fórumon elhangzott: miután az EU-ban 2020-tól már csak alacsony energiaigényű ház építhető, erre - szakaszosan - a magyar szabályozásnak is fel kellene készülnie.
Ennek része lenne az, hogy az épületek határoló szerkezeteinek hőátbocsátását folyamatosan csökkentenék annyira, hogy egy négyzetméternyi lakófelületet, egy szezonban 15 kilowattóra energiával lehessen kifűteni.
A rendelet mellékletében szereplő hőátbocsátási értékeket a mostani módosítás nem változtatta meg.