Tuba Építész Iroda | Tanácsadás - Tervezés - Szakértés - Kivitelezés - Karbantartás

. 

A Gasztronómiai rovat jegyzeteit az édesanyám, Tubáné Kiss Rozália emlékének ajánlom, aki Pakson az Erzsébet Szállodában volt szakácsnő. 

. 

. 

Röviden Paks és az Erzsébet Szálloda történetéről

Az napjainkban már többnyire köztudott, hogy főként az atomerőmű építése és működése hívta fel a figyelmet Paks városára, majd ennek köszönhetően vált országosan és nemzetközileg is ismert településsé, ha úgy tetszk, akkor atomvárossá.

Paks neve 1333-ban jelenik meg először írott forrásokban. Az 1730-tól mezővárosi jogú településen a mezőgazdaság elsődlegessége mellett a céhes ipar is méltó teret nyer, elismert iparosgazdák működtek.

Példának okáért: annak idején a nagyapám, id. Tuba Sándor is neves iparosgazda volt Pakson. A kosárfonó mesterként végzett kézműves iparos mesterségének a gyakorlása mellett mezőgazdálkodott, illetve szőlész-borész gazda volt, továbbá böllérkedett is.

A szóban forgó témához kapcsolódó személyes kitérőt követően folytatódjon a város történetének rövid áttekintése. Paks 1870-ben járási székhely lett. Az 1979-ben történt várossá válás döntő tényezője az atomerőmű építése volt.

Paks egyébként egy festői kisváros, amely felefedezésre vár. Az Erzsébet Nagy Szállóda Paks város egyik legfőbb történelmi szimbóluma. Paks belvárosának a legjelentősebb klasszicista épülete, az Erzsébet szálló már műemlék épület.

A szálloda és kaszinó funkciójú épület az 1840-es évek elején épült a paksi közbirtokosság elhatározásából, a kisnemesek szövetkezéséből, jövedelmük összeadásából született. Érdekessége, hogy ellentétben számos magyar városban fellelhető kastélyszállókkal, ez eredetileg is fógadónak épült.

Az idők során az Erzsébet szállóban már textiláruház, kaszinó, étterem és városi könyvtár is üzemelt, egyébiránt az épület eredeti tervezője nem ismert. 

.

. 

Gazdakonyha (gazdasszonyoknak is) 1. jegyzet 

. 

Gasztronómiai rovat - avagy házi sütés-főzés tradicionális receptek alapján. 

. 

. 

A Gasztronómiai rovat témájához kapcsolódóan, mintegy bevezető gyanánt következzen most egy kis részlet az Édesanyámtól útravalóként kapott polgári szellemi örökségből

. 

. 

Jószándékú intelmek gazdasszonyoknak 1935-ből

az iparosgazda háztartás vezetésével kapcsolatosan

. 

Háztartásvezetés I.

. 

A háztartásvezetés egy fontos szakterület. Így aztán sohasem tudhatunk, tanulhatunk belőle eleget. A magyar nő híres jó gazdasszony, háziasszony volt mindég. Ha kellett, akkor bizony egymaga egész gazdaságot vezetett és az idegen csodálkozva állott meg a rend, a tisztaság, a bőség láttán, aminek párját másutt nem igen találta.

Az idő kereke halad, ma már az a jó gazdasszony, háziasszony, aki minél kevesebből, minél rövidebb idő alatt, kis helyen, kevés fáradsággal tud korrekt háztartást vezetni.

Az iménti mondat bizony az esszenciája, vagy ha úgy tetszik, akkor a főszabálya a korunk praktikus házvezetési szaktudományának. Kevésből: hiszen jellemzően nincs sok. Rövid idő alatt: mert kell, hogy másra is jusson idő. Kicsi helyen: mert a házak, lakások ezen helyiségei bizony összezsugorodtak, a régi hatalmas konyháknak, kamráknak már híre sincs. Kevés fáradsággal: hiszen a gazdasszony, háziasszony ereje, munkaképessége másra is, például: gyermeknevelésre, kenyérkereső munkára stb. is kell.

A lényeget tekintve ezért lett szaktudomány a háztartás vezetése, amelynek okosabbá, ésszerűbbé tételén, könnyítésén, tökéletesítésén bizony komoly tudósok is gondolkoznak, elkészítik az elméleteket, a segítő eszközöket. De a gyakorlatban mindenkor a gazdasszony, a háziasszony feladata marad az, hogy ezt a szaktudományt átvigye az életbe és megalapozza vele a maga és a családja boldogulását egyaránt.

A fenieket is figyelembe véve, a Gasztronómiai rovat ezen témakörhöz kapcsolódó jegyzetei talán majd némi útmutatásul szolgálhatnak a gazdasszonyoknak, háziasszonyoknak arra nézvést, hogy miként lehet a mai időkben is a gazdasági helyzetnek, az embereknek megfelelően vezetni egy polgári háztartást.

Ilyenformán pedig valószínűleg egyaránt hasznát veheti a városi és vidéki háziasszony, gazdasszony, tanulhat belőle a kezdő, de okulhat a tapasztalt is.

. 

A gondos és körültekintő gazdasszonyról, háziasszonyról 

Kezdjük ott, ahol a gondos és körültekintő gazdasszony, háziasszony újonnan berendezett háztartásában meg kívánja kezdeni a nagy munkát. A legelső feladata, hogy mindenről, ami a házban vagy lakásban van, arról pontos leltárt készítsen.

Vegye sorra a szekrények: ruhás-, konya-, étkező-, szoba-, könyvszekrény stb. kincseit, írja össze a konyhában, kamrában, padláson, pincében stb. található holmikat, mindent az elhelyezésük szerint csoportosítva, részletezve.

Mindenik leltárból kettő példányt ajánlatos készíteni, egyet tegyen el jól, a másikat függessze föl annak a szekrénynek, helyiségnek a belsejében, amelyről az szól. Ha nem szekrényben függ a leltár (hanem: kamrában, padláson, pincében stb.), akkor még egy kis üvegezett keretet is megér. Mert így feltétlenül, mindég ellenőrizheti, számonkérheti holmiját a gondos és körültekintő háziasszony, gazdasszony. Sőt, ha van, akkor a személyzetre nézvést is megnyugtató lehet, hogy sohasem kérhetnek tőle számon nem létezett holmit.

Egyébiránt az imént fent körülírt leltár nem dísz. Időnként, például: nagytakarítások, személyzetváltás, valamint költözés idején a leltár alapján vesszük számba, hogy mi van a házban, lakásban, esetleg mi pusztult el, mit kell pótolni. A számbavétel nyomán rendesen ki is javítjuk a leltárt. Ami újat vásárolunk, azt mihamarabb bevezetjük a leltárba.

Ugyanakkor persze a leltár nem mentesít a rendszeres ellenőrzéstől, illetve általában a gondosságtól. Ha van is a szekrényeinkben ilyen leltár írás, akkor is tartsuk lezárva azokat. Ez nem bizalmatlankodás, hanem gondosság. Amennyiben állandóan, rendesen bezárjuk a szekrényeinket, akkor például egy hirtelen elutazás vagy személyzetváltás esetén nem kell majd ijedten kapkodni, mert a zár nem jó, vagy mert a kulcsot nem találjuk.

Egyébként pedig ajánlott minden kulcsot egy helyen tartani. Legjobb, ha csinos kis kulcsoskosárkába teszük őket, helyiségek szerint összeerősítve. Így aztán, ha el is kell sietnünk, csak ezt a kulcsos kosarat kell elzárni s egyetlen kulcsot viszünk magunkkal.

A gondos és körültekintő gazdasszonynak, háziasszonynak ajánlott, hogy minden zárhoz kettő kulcsa legyen, a másodpéldányt jól zárja el, hogy ha a kulcs elvész vagy tönkremegy, ne kelljen mindjárt zárat csrélni.

Ha azonban úgymond eltűnik valamelyik kulcs, akkor bizony kifejezetten ajánlott az, hogy zárcsere történjék, mert különben akár illetéktelen kezek is hozzáférhetnek a holminkhoz.

. 

Budapest, 2013. január 08.

Jó egészséget kívánva,

Tisztelettel üdvözli:

Tuba Imre  okl. építész építőmester,

hobbi kertész és szőlész-borász gazda

. 

. 

Befejezésül pedig egy kis kultúrmisszió

avagy következzen egy kapcsolódó magyar irodalmi verses költemény  

. 

Arany János - Családi kör 

Este van, este van: kiki nyúgalomba!

Feketén bólingat az eperfa lombja,

Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,

Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.

Mintha lába kelne valamennnyi rögnek,

Lomha földi békák szanaszét görögnek,

Csapong a denevér az ereszt sodorván,

Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

. 

Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:

A gazdasszony épen az imént fejé meg;

Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,

Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.

Ballag egy cica is - bogarászni restel -

Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel,

Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen

Egy iramodással a pitvarba terem.

. 

Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye

Oly hivogatólag süt ki a sövényre.

Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,

Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.

Benn a háziasszony elszűri a tejet,

Kérő kis fiának enged inni egyet;

Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,

Mint csillagok közé nyájas hold világa.

. 

Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak:

Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag.

Vasalót tüzesít: új ruhája készen,

Csak vasalás híja,... s reggel ünnep lészen.

Körűl az apróság, vidám mese mellett,

Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget,

Héjából időnként tűzre tesznek sokat:

Az világítja meg gömbölyű arcukat.

. 

A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol;

Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol.

Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra:

E fiúból pap lesz, akárki meglássa!

Legalább így szokta mondani az apjok,

Noha a fiú nem imádságon kapkod:

Jobban kedveli a verseket, nótákat,

Effélét csinálni maga is próbálgat.

. 

Pendül a kapa most, letevé a gazda;

Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;

Kutat az apró nép, örülne, ha benne

Madárlátta kenyér-darabocskát lelne.

Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:

Jaj! valami ördög... vagy ha nem, hát... kis nyúl!

Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel;

Kinálják erősen káposzta-levéllel.

. 

A gazda pedig mond egy szives jó estét,

Leül, hogy nyugassza eltörődött testét,

Homlokát letörli porlepett ingével:

Mélyre van az szántva az élet-ekével.

De amint körülnéz a víg csemetéken,

Sötét arcredői elsimulnak szépen;

Gondüző pipáját a tűzbe meríti;

Nyájas szavu nője mosolyra deríti.

. 

Nem késik azonban a jó háziasszony,

Illő, hogy urának ennivalót hozzon,

Kiteszi középre a nagy asztalszéket,

Arra tálalja fel az egyszerü étket.

Maga evett ő már, a gyerek sem éhes,

De a férj unszolja: "Gyer közelebb, édes"!

Jobb ízű a falat, mindnyájan esznek, -

Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek.

. 

De vajon ki zörget? "Nézz ki, fiam Sára:

Valami szegény kért helyet ejszakára:

Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen,

Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!"

Visszajő a lyánka, az utast behíván.

Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván:

"Isten áldja meg a kendtek ételét is,

(Így végzi a szót), meg az emberét is."

. 

Köszöni a gazda: "Része legyen benne:

Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne."

Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb -

Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb.

Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel,

Szomjukat a korsó csillapítja vízzel;

Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek,

Természete már ez a magyar embereknek.

. 

De mikor aztán a vacsorának vége,

Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;

Megered lassanként s valamint a patak,

Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.

Az idősb fiú is leteszi a könyvet,

Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed;

És mihelyt a koldus megáll a beszédben:

"Meséljen még egyet" - rimánkodik szépen.

.

"Nem mese az gyermek", - így feddi az apja,

Rátekint a vándor és tovább folytatja;

Néma kegyelettel függenek a szaván

Mind az egész háznép, de kivált a leány:

Ez, amikor nem hallják, és mikor nem látják,

Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját:

Három éve múlik, hogy utána kérdez,

Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

. 

Este van, este van... a tűz sem világit,

Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit;

A gyermek is álmos, - egy már alszik épen,

Félrebillent fejjel, az anyja ölében.

Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol;

Közbe-közbe csupán a macska dorombol.

Majd a földre hintik a zizegő szalmát...

S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.

.

(Arany János, 1851)

.