Szakértői tevékenység

. 

Műszaki Szakértői tevékenység 

. 

.  

Az alább következő szakmai területeken vállaljuk műszaki szakértői, valamint igazságügyi műszaki szakértői feladatok elvégzését; az előírt jogosultsággal, a szükséges végzettséggel, illetve széles körű szakképzettséggel és nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező műszaki szakértő kollégák együttműködésével:

.

.

Építész és mérnöki szakértés

Ingatlanszakértés

Építésügyi műszaki szakértés

Tartószerkezeti (statikai) szakértés

Építőipari igazságügyi műszaki szakértés

. 

.  

A műszaki szakértő kollégáink magánfelkérésre, valamint hatósági, bírósági kirendelésre végeznek műszaki szaktanácsadást és készítenek műszaki szakértői, illetve igazságügyi műszaki szakértői szakvéleményt. A vitás esetekben, a perekben a szakmai és az etikai követelményeknek is megfelelő, korrekt döntések meghozatalát segítik elő.

. 

A műszaki szakértői tevékenységünk az építésügy, az építészet, az építőipar és az ingatlanszakma teljes vertikumát átfogja. 

. 

Ez a lényeget tekintve annyit jelent, hogy az építési telek-vásárlástól, az esetleg rajta lévő épületingatlan műszaki állapotának és értékének a megállapításán keresztül, az építészeti és szakági műszaki tervezésen át az építőipari generál kivitelezés minőségéig, sőt a szavatosság ideje alatti meghibásodás, a felmerülő kivitelezési hibák okainak a feltárása, az esetleges felelősség megállapítása, a megoldási javaslatok kidolgozása is egyaránt a műszaki szakértői (igazságügyi műszaki szakértői) tevékenységünk részét képezi.

Ezeket a szakmai tevékenységeket egyébként tételesen, részletesen (taxatíve) felsorolni talán nem is lehet, hiszen maga az élet kínálja mindazokat a különböző helyzeteket, amelyekben a műszaki szakértő kollégáink gyakorta közreműködnek:

. 

Kiemelten gyakorolt szakértői tevékenységek, főbb szakterületek:

  • építész;
  • mérnök;
  • ingatlan;
  • építésügy;
  • építőipar;
  • építészet;
  • belsőépítészet;
  • magasépítőipar;
  • épületszerkezetek;
  • tartószerkezetek (statika);
  • építési szakipar;
  • építési szerelőipar;
  • építőmesteri szerkezetek;
  • építéstechnológia;
  • építőipari kivitelezés;
  • épületszigetelés (hő-, hang-, vízszigetelés);
  • tetőszigetelés;
  • utólagos falszigetelés;
  • épületfizika;
  • épületenergetika;
  • épületgépészet;
  • épületvillamosság;
  • épületakusztika, zajvédelem;
  • földmérés (geodézia);
  • építőipari geodézia;
  • ingatlanrendező földmérés;
  • geodézia az ingatlanokkal kapcsolatban;
  • geotechnika, talajmechanika;
  • tűzvédelem;
  • faanyagvédelem;
  • műemlékvédelem;
  • munkavédelem, munkabiztonság;
  • ingatlanforgalom;
  • ingatlan értékbecslés;
  • építőipari árszakértés;
  • beruházás az építőiparban;
  • építési beruházás lebonyolítás;
  • építésgazdaság, építésszervezés.

.  

Mérnök szakértés vagy igazságügyi mérnök szakértés?

.
Az építésügyi műszaki szakértői és az építőipari igazságügyi műszaki szakértői szakvélemény dokumentációt is egyaránt mérnök szakértő készíti. Vagyis, a mi példánknál maradva, minden igazságügyi mérnök szakértő egyúttal mérnök szakértő is, ugyanakkor általában nem minden mérnök szakértő igazságügyi mérnök szakértő is egyben.

A címbeli kérdés lényege tehát máshol bújik meg, mégpedig a magánfelkérésre készült és a kirendelésre készült szakértői szakvélemény dokumentáció közötti úgymond erőbeli különbségben rejlik, amely tehát nem tartalmi vagy szakmai minőségi különbséget jelent.

.

A magánúton beszerzett szakvélemény:

Viszonylag elterjedt gyakorlatnak nevezhető, hogy az adott per kezdeményezője, a felperes szakértői vélemény dokumentációt is csatol a bírósági beadványhoz, mintegy ezzel is alátámasztandó az igénye jogosságát.

Ezzel összefüggésben még annyi tudnivaló, hogy az ellenérdekű felek bármelyike (felperes vagy alperes) által előzetesen csatolt, úgynevezett magánúton beszerzett szakvélemény, legyen az mérnök szakértői vagy akár igazságügyi mérnök szakértői szakvélemény, egyaránt magánokiratnak minősül.

A bíróság a magánúton beszerzett mérnök szakértői vagy igazságügyi mérnök szakértői szakvéleményt általában úgy kezeli, mint a szakvéleményt megrendelő fél véleményét, büntetőügyben okiratként, polgári ügyben a per anyagává is teheti.

Tehát a magánfelkérésre készült szakértői írásbeli szakvélemény dokumentáció nem közokirat, a hatósági, bírósági eljárásokban úgynevezett okirati bizonyíték, praktikusan egy dokumentum, amit bármelyik fél (felperes vagy alperes) beadhat.

.

Igazságügyi szakértő közjegyzői kirendelése:

Akinek igazságügyi szakértői szakvéleményre van szüksége, az közjegyzőhöz is fordulhat, és a közjegyzőn keresztül kérheti fel a kompetens (kiválasztott) igazságügyi szakértőt.

Ebben az esetben már nem magánfelkérésről van szó, a kirendelésre készült igazságügyi műszaki szakértői írásos szakvélemény dokumentáció közokirat.

A fentiek alapján megállapítható, hogy erőkülönbség van a magánúton beszerzett mérnök szakértői vagy igazságügyi mérnök szakértői szakvélemény és a közjegyzői kirendelésre készült igazságügyi szakértői írásbeli szakvélemény között, mégpedig az utóbbi javára.
.

.

Napjainkban már igen bonyolult és összetett, szerteágazó, mind részletesebb és alaposabb szakértelmet igénylő világban élünk, ahol az esetleges jogviták is egyre gyakrabban már speciális, sőt valóban különleges képzettséget és nagy gyakorlati tapasztalatot is igénylő szakkérdések körül zajlanak.

. 

Az építésügyi műszaki szakértő szükség szerint az épület  (építmény) megépítése, az új építés kivitelezés, a felújítás, a korszerűsítés, az átalakítás, a bővítés, a helyreállítás, a lebontás, az elmozdítás, a rendeltetés építési munkával együtt járó megváltoztatása stb. valamennyi szakaszában igénybe vehető, míg az építőipari igazságügyi műszaki szakértő közreműködésére elsősorban az építőipari munkákat érintő peres eljárásokban kerülhet sor.  

. 

"Az építésügyi műszaki szakértői tevékenység az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése; a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása; és mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemények készítése, továbbá a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó tevékenységek."

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 32. § (2).

. 

"Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, a közjegyző, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése, vagy megbízása alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését."

"Az igazságügyi szakértő a tevékenységét e törvény és más jogszabályok rendelkezései, valamint a tevékenységre irányadó szakmai szabályok megtartásával, legjobb tudása szerint köteles elvégezni."

2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről, 1. § (1), (2).

. 

Az igazságügyi műszaki szakértő a feladatainak az ellátása során (a többi között) a következő szakmai feladatok, vizsgálatok ellátását végzi:

  • a káresetek kivizsgálása;
  • az építési hibák okának feltárása;
  • a káresetek bekövetkezésében szerepet játszó körülmények és személyek felelősségének meghatározása;
  • a káreseményt követő javítási, helyreállítási munkák meghatározása;
  • ingatlan-értékbecslési feladatok;
  • épületek (építmények) műszaki állapotának meghatározása.

. 

A műszaki szakértő vizsgálatának a megbízásának a keretein belül az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, a műszaki szakértőnek a tudomány mindenkori állásának figyelembevételével a szóba jövő vizsgálati eljárásokat és módszereket alkalmaznia kell, és azok alapján körültekintően és részrehajlás nélkül kell megadnia szakvéleményét.

A műszaki szakértő köteles megbízójának a figyelmét felhívni minden olyan tényre, körülményre, amely az általa ismert adatokra tekintettel a szakvélemény kialakítását, felhasználását befolyásolhatja, és szükséges a megbízó érdekeinek megvédéséhez.

Egyebekben pedig a műszaki szakértő működésére és felelősségére a polgári jog és a büntetőjog rendelkezései az irányadók.

. 

A műszaki szakértői tevékenység részei (a teljesség igénye nélkül):

  • a feladattisztázás;
  • együttműködés a megbízóval a szükséges adatok és információk beszerzésére;
  • a szakintézet által végzendő mérések és vizsgálatok kijelölése, közreműködés ezek elvégeztetésében, a szakintézet által adott eredmények beépítése a műszaki szakértői munkába;
  • a beszerzett információk és vizsgálatok alapján műszaki szakértői állásfoglalás, illetve elvi javaslatok kidolgozása műszaki szakértői szakvélemény formájában.

. 

A szakvélemény fajtái a szakértői tevékenység munkaigénye szerint lehet:

  • egyszerű szakvélemény, amelynél a megkapott vagy beszerezhető adatok, továbbá a szemrevételezéses vizsgálattal beszerezhető információk mérlegelésével a szakértői állásfoglalás kialakítható;
  • részletes szakvélemény, amikor szükség van arra, hogy a műszaki szakértő ellenőrző méréseket, illetve vizsgálatokat is végezzen, és az értékelést a részletes vizsgálatokra, valamint számításokra alapozza.
  • részletes szakvélemény felméréssel, amikor a szakértőnek felméréssel, feltárással kell az adatok egy részét, például: az épület geometriai adatait beszereznie.

. 

A szakvélemények jellege lehet (például):

  • állagmegóvó szakvélemény;
  • az épületre (építményre), illetve állapotának módosítására (felújításra, korszerűsítésre, átalakításra, bővítésre, szanálásra stb.) vonatkozó elvi kérdésekkel, megoldási javaslatokkal foglalkozó szakvélemény;
  • a megbízó által feltett szakmai, műszaki kédéseket (például: mi a hiba oka?) megválaszoló szakvélemény;
  • szakmai tanácsadás, például: tervezési, beruházási, koncepció-kialakítási, építés-szervezési, építés-kivitelezési, illetve egyéb építészeti, építőipari, építésügyi és ingatlanszakmai ügyekben. 

. 

A műszaki szakértői felelősség:

A megfelelő végzettséggel és a szükséges szakképzettséggel, és főleg sok-sok (jellemzően több évtizedes) szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező műszaki szakértő: a laikus ügyfelek, építtetők, az esetleg nem megfelelő tudással rendelkező szakemberek, vagy a különböző hatóságok, valamint a bíróság szakértelmét pótolja helyettesíti.

A szakértő a tevékenységének a keretében szakmai tényeket ismer fel, amelyeket közérthető és logikus rendszerbe foglal össze, tárgyilagos és szakmailag megalapozott műszaki szakértői szakvélemény formájában.

. 

Objektív szakvélemény készítése:

A legfontosabb tényező a műszaki szakértő mint ember, akinek lelkiismeretesnek, becsületesnek, korrektnek kell lennie, továbbá igen lényeges még az, hogy megalapozott, lehetőleg átlagon felüli szakmai tudással és gyakorlattal, tapasztalattal is rendelkezzen. Mindenkor olyan műszaki szakértőre van szükség, aki vállalja, hogy rendszeresen (tovább) képezi magát, hiszen a lépten-nyomon előkerülő új technológiák, új szerkezetek ismerete nélkül a műszaki szakértő nem tud korrekt szakvéleményt összeállítani.

. 

A szakvélemény készítésének a folyamata (dióhéjban):

  • a helyszíni szemle, amelyen a műszaki szakértő a szaktudása, gyakorlata, tapasztalata alapján tudja megállapítani azt, hogy hol és mit kell megszemlélnie, feltárnia, illetve ezt, hogy mikor szükséges műszeres szakvizsgálatot vagy laboratóriumi célvizsgálatot kérnie;
  • a helyszíni szemlén megszerzett információk és a megbízó által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás, adatok, dokumentumok pontos elemzése, kiértékelése;
  • a történések időrendbe állítása;
  • a fentiek elvégzését követően tudja megválaszolni a műszaki szakértő a számára feltett kérdéseket.

. 

A felelősségteljes műszaki szakértő elemzi, kiértékeli a tényadatokat, a következtetéseit pedig világosan, közérthető formában indokolja és tárja a laikus ügyfél, építtető, illetve a különböző hatóságok vagy a bíróság elé.

A lelkiismeretes műszaki szakértő elsősorban nem arra törekszik, hogy mindenkor népszerű legyen, hanem arra, hogy tényszerű legyen, így pedig világosan meg tudja különböztetni a tudományost a tudományosnak tűnőtől, a csak látszolagosan jót a valóban jótól.

A korrekt műszaki szakértő mindig vigyáz arra is, hogy jogi kérdéseket csak a szakmailag indokolt és szükséges mértékig feszegessen, hiszen az nem az ő kompetenciájába tartozik.

. 

Összegezve tehát:

Megállapítható, hogy napjainkban az egyes szakmai tudományok egyre több ismeretet kívánnak, az építészet, az építés területén alkalmazott technológiák, a felhasználható anyagok szinte hetente változnak, bővülnek.

A felelősségteljes műszaki szakértőnek (igazságügyi műszaki szakértőnek) egyebek mellett ehhez is alkalmazkodnia kell, nagy gyakorlati tapasztalattal kell rendelkeznie, a tudását pedig rendszeresen frissítenie kell, ugyanakkor tisztességes, erkölcsileg megbízható embernek és jó szakembernek is kell lennie egy személyben.

. 

A műszaki szakértői munka területén bizony még napjainkban is igaznak, érvényesnek és találónak bizonyul: Dr. Gábor László egyetemi tanár úr, Kossuth-díjas, akadémikus, több ezer építész-hallgató professzora, kiváló tankönyvek szerzője (az Épületszerkezettan című műszaki egyetemi tankönyv I. kötetének előszavában leírt) alább idézett megfogalmazása:

"Az építészet, építés és építéstudomány teljes területe az átalakulás, változás, a nagyiramú fejlődés időszakát éli. Más a feladat, más a tartalom, más a kifejezés és más a formálás is. A régi mellett forradalmian új anyagokból, új szerkezetekkel és új eljárásokkal építünk.

A múlt hagyományos szerkezetei egyre jobban értelmüket vesztik, az emberi hangyaszorgalom munkáját egyre inkább gépek munkája váltja fel. A feltörő új kiszorítja a régit, de az új még nem általános, még nem teljesen kiforrott, még gyakran csak kísérlet (sokszor még ki sem próbált), és eredete is visszanyúlik a régibe.

A régibe, amellyel még unos-untalan találkozunk, amely még házaink anyaga, szerkezete, amelyet még sokáig foltozunk, javítunk, amelyet tehát ismerni kell.

Tanítani és tudni kell tehát a régit, de még inkább az újat. Ismerni kell a múltat, de látni kell a fejlődés irányát, útját."

Dr. Gábor László építész-professzor, Budapesti Műszaki Egyetem (BME), Épületszerkezettani Tanszék volt tanszékvezető egyetemi tanár.

A többi között a négykötetes Épületszerkezettan című egyetemi tankönysorozat szerzője, megalkotója, e nagyszerű épületszerkezettan könyvek 1960 és 1977 között jelentek meg.

Ez a négykötetes műszaki egyetemi tankönyvsorozat átfogó jellegével, tárgyalási módjával egyedülálló nem csak Európában, de feltehetően a világon. Ilyenformán pedig évtizedek óta lényegében mindmáig a szakma megkérdőjelezhetetlen egyetemi kézikönyve, ami jellemzően fellelhető minden "igazi" építész szakember könyvespolcán.

. 

A műszaki szakértői tevékenységről általában

. 

Műszaki (igazságügyi) szakértők az építésügyben:

Az életünk jelentős részét átölelő eljárási jogban sor kerülhet a különleges szakértelmet igénylő bizonyítási eszköz, a műszaki szakértő alkalmazására. A műszaki szakértő által elkészített szakértői vélemény pedig bizonyíték. A bizonyíték bizonyító tárgy. Az eljáró hatóság vagy bíróság a perben vagy eljárásban észlelt jelenbeli tényekből (bizonyító tények) következtet a bizonyító tények fennállására vagy azok fenn nem állására.

A különleges szakértelemnek jelentős szerepe van hiszen azokat a tényeket, amelyeket az emberek meghatározott csoportjai ismernek és valósnak fogadnak el, a bíróság hivatalból veszi figyelembe. Ezek a tények a köztudomású tények. A köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A bíró sem köteles az ilyen tényeket külön kifejteni, a határozat indoklásában nem kell rá kitérnie, hogy a bíróság azt honnan szerezte. Ellenbizonyítéknak a köztudomású tényekkel szemben is helye van.

A különleges szakértelemmel rendelkező műszaki szakértőnek (igazságügyi műszaki szakértőnek) tehát az eljárások során kiemelt szerepe van, hiszen a bíróságok (hatóságok) által relevánsnak ítélt tény vagy egyéb körülmény megállapításához nyújtanak segítséget. Ebből következően a műszaki szakértői (igazságügyi műszaki szakértői) véleménynek (mint bizonyítéknak) különleges szerepe van a bizonyítási eljárásban.

Ezért nem csak kívánalom, hanem elengedhetetlen szükséglet az objektív műszaki szakértői (igazságügyi műszaki szakértői) vélemény, amelyben az eljáró műszaki szakértők speciális feladata, hogy a mindenkori tudomány és műszaki fejlődés eredményeinek figyelembevételével, a megfelelő jogszabályok szerint segítséget nyújtsanak az igazságszolgáltatás hatóságainak.

Az igazságszolgáltatásban a tények megállapítása és megítélése során a hatóságnak, a hatóságok tagjainak gyakorta szükségük van olyan szakmai ismeretekről való tájékoztatásra, amely az ő szakmai kompetenciájukon kívül esik. A hatóság hiányzó ismeretei pótlásáról külső segítség igénybevételével gondoskodik.

A műszaki szakértő (igazságügyi műszaki szakértő) szerepe és eljárásjogi helyzete jelentősen megnő, mert a legújabb idők igazságszolgáltatása műszaki szakértők (igazságügyi műszaki szakértők) nélkül elképzelhetetlen az egyre növekvő mennyiségű szakkérdések miatt.

A műszaki szakértő (igazságügyi műszaki szakértő) ismeretei által válik a bizonyítás alanyává. A szakértő (igazságügyi szakértő) esetlegesen hamis szakvéleménye az igazságszolgáltatást tévútra vezetheti, személyi és anyagi jogkövetkezménnyel (joghátránnyal, szankcióval) sújthat adott esetben akár vétlen embereket.

A bíró minden esetben műszaki szakértőt (igazságügyi műszaki szakértőt) köteles kijelölni olyan kérdésekben, amelyek különleges szakértelmet igényelnek. Ez vonatkozik akkor is a bíróságra, ha esetleg a bíró az adott tárgykörben autodidakta módon rendelkezik a tárgybeli szakkérdéssel kapcsolatban némi ismerettel.

A peres eljárának igen fontos része a bizonyítás. A bizonyítási eljárás a tárgyalási ügyszakasz egyik nem elhanyagolható része. Be kell bizonyítani, hogy a per tárgya, adott esetben a bűncselekmény megtörtént és hogy ezt éppen a terhelt követte el, illetve polgári peres eljárásokban azt, hogy a felperes keresete helytálló-e és abban a tényben az alperes elmarasztalható-e és milyen mértékben.

A bizonyítás elsődlegesen logikai művelet. Minden bíró az eljárás során tényeket észlel, olyan tényeket, amelyeknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy belőlük a bizonyítandó tényekre következtetni lehessen. Ezek a bizonyítandó tények a bizonyítékok. A műszaki szakértő (igazságügyi műszaki szakértő) a bizonyítási eljárásnak olyan szereplője, akit az eljáró hatóság kirendel, vagy a perben szereplő felek igazuk bizonyítására felkérnek, mivel rendelkezik a különleges szakértelmet igénylő ténymegállapítások eszközléséhez nélkülözhetetlen szakmai ismeretekkel.

Nos, a fentiek ismeretében talán már némileg érzékelhető, hogy műszaki szakértői (igazságügyi műszaki szakértői) szerepre nem alkalmas akárki, hanem csak kizárólag olyan, az adott szakterületen különleges, elméleti és gyakorlati, tapasztalati ismeretekkel is egyaránt rendelkező személy, aki éppen ezen ismeretei alapján képes a hatóságnak bizonyítékot szolgáltatni.

A műszaki szakértő (igazságügyi műszaki szakértő) igénybevételének szükségessége általában két esetben merül fel. 1.) Ha a bíróság valamilyen bizonyítékot a megfelelő szakismeret hiányában nem tud kellően észlelni, például: valamilyen szemletárgy felismerése nehézségbe ütközik, mert az összetétele megállapításához nincs meg a szakismerete. 2.) Ha valamilyen tapasztalati tétel ismerete nélkül a bíróság az észlet bizonyítékok bizonyító erejét nem tudná helyesen megállapítani, például: az ok-okozati összefüggések ismerete is szakértelmet kíván.

Bármennyire is pótolni alkalmas a műszaki szakértő (igazságügyi műszaki szakértő) a bíróság hiányzó szakismeretét, a bíróság egyéb bizonyítás lefolytatásában megnyilvánuló kötelezettségét nem vállalhatja át, és a bíróság sem háríthatja át a műszaki szakértőre (igazságügyi műszaki szakértőre) a per eldöntéséhez szükséges tények és körülmények felderítésének a feladatát, nem engedheti át továbbá a műszaki szakértőnek (igazságügyi szakértőnek) a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó jogkörét. Azaz: nem döntetheti al a pert a szakértővel; a jogkérdés elbírálását nem bízhatja a műszaki szakértőre (igazságügyi műszaki szakértőre).

. 

A szakértelem és a szakkérdés:

A vonatkozó törvények akként rendelkeznek, hogy ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.

Illetve, hogy ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki.

A fenti jogszabályi idézetből következő kérdés, hogy mit nevezünk különleges szakismeretnek? Nos, fokozatosan változik a szakértelem és a különleges szakértelem határa, amelynek oka a technika és a tudomány rohamos fejlődése, az általános műveltség színvonalának emelkedése, az iskolázottság növekedése.

A szakértelem és a különleges szakértelem határát az állampolgárok általános műveltségi színvonalán lehet megállapítani, amelyet jelenleg a középfokú végzettség által nyújtott ismeretek határoznak meg. A szakértelem is egy adott szakmán belül viszonyítás kérdése.

Jelentős eltérések, különbségek vannak a szakmát gyakorlók között is abból a szempontból, hogy az illető személy szakmai tudása, szakismeretei mennyire széles körűek, illetve hogy mekkora szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.

Az általánosan szakmainak tekinthető ismeretek laikusok számára is elsajátíthatók, ezáltal az adott szakterületen bizonyos mértékű szakértelemmel bárki rendelkezhet.

Ugyanakkor az is igaz, hogy ha valaki például lát átmenni egy kőművesmestert az udvaron, attól ő még nagy valószínűséggel nem fog tudni szakszerűen falat rakni.

A szakértelem és a különleges szakértelem nem annak alapján dönthető el, hogy egy szakterületen kiemelkedő szaktudása miatt vagy az átlagosnál alaposabb ismerete okán valaki különleges szakismerettel rendelkezővé váljék.

Hiszen azt természetesnek kell tekinteni, hogy a műszaki szakértő (igazságügyi műszaki szakértő) a szakmája kiemelkedő művelője.

A szakértelem fogalmának értelmezése szorosan összefügg a szakértő eljárási alkalmazásával, mert ettől az értelmezéstől függ, hogy mit tekintünk szakkérdésnek, amelynek megállapításához szakértőre van szükség.

A szakkérdés az eljáró hatáság által relevénsnak ítélt tényre vonatkozó kérdés, amelyre a különleges szakértelemmel rendelkező (igazságügyi) műszaki szakértő ad választ.

. 

A különleges szakértelem:

Egy adott szakmán, szakterületen belül a természetes szakmai tudás követelmény. Akkor válik az azonos szakmai területen belül a szakértelem különleges szakértelemmé, ha azzal a szakmabeliek általában nem rendelkeznek.

Mivel az eljárási jogban a hatóság nézőpontja az irányadó, a hatóság szakértelme elsősorban a jogot fogja át, a különleges szakértelmet alapvetően a jogon kívül eső szakmai ismeretek teszik ki. A hatóság tagjainak esetleges különleges szakértelme akkor bír jelentőséggel, ha a relevánsnak ítélt kérdéseket szakszerűen tudja feltenni, továbbá a műszaki szakértői (igazságügyi műszaki szakértői) szakvéleményt megfelelően tudja értékelni és minősíteni. Az eljárást folytató hatóságnak általános szakismereti szinttel rendelkeznie kell.

A szakismeret (különleges szakismeret) a fejlődés során állandóan változó tartalmú kategória. A változás kétirányú, egyrészről: a tudományok, a technika, az ipar és a művészetek egyre újabb és újabb olyan ismereteket eredményeznek, amelyekkel csak az adott terület szakemberei rendelkeznek és amelyek így a büntetőeljárás szempontjából is a különleges szakértelem fogalma alá esnek.

Ugyanakkor egy ezzel ellentétes irányú folyamat is végbemegy. A különleges szakértelem köréből egyes ismeretek folyamatosan kikerülnek és általános ismeretekké válnak.

A szakértelem (különleges szakértelem) ugyanis úgynevezett tapasztalati tételek ismeretét jelenti. Ezek lehetnek kialakult tudományos vagy technikai tételek, amelyek szakkönyvekben is megtalálhatók, és lehetnek olyanok is, amelyeket az adott műszaki szakértő (igazságügyi műszaki szakértő) hosszú évek, évtizedek szakmai gyakorlata, tapasztalata alapján elsajátított.

A különleges jelzőt az eljáró hatóságok vontakozásában kell értelmezni, méghozzá a büntetőeljárás során eljáró valamennyi hatóság: a nyomozó hatóságok, az ügyészség, a bíróság vonatkozásában. Ennek megfelelően az a szakismeret minősül különlegesnek, ami kívül esik azokon az ismereteken, amelyek birtokában valaki a büntetőügyben eljáró hatóság tagjává válhat. A lényeget tekintve a különleges szakértelem olyan ismereteket foglal magában, amelyek kívül esnek a jogi ismeretek körén és meghaladják az általános ismeretek szintjét.

Valamely szaktudomány adott időpontban érvényes tételeinek megtanulása persze nem elegendő ahhoz, hagy valaki műszaki szakértő (igazságügyi műszaki szakértő) lehessen. Ezért a szillogisztikus következtetés önmagában kevés. A műszaki szakértő (igazságügyi műszaki szakértő) praxisa alapján induktív módon egy vagy több láncszemet illeszt a következtetési láncolatba.

A jó műszaki szakértő (igazságügyi műszaki szakértő) kellő életismerettel és szakmai gyakorlattal rendelkezik, mert az indukáló képességet biztosító tömeges (jellemzően több évtizedes) tapasztalatok teszik lehetővé a mindenkori ügy helyes megértését.

A műszaki szakértőnek (igazságügyi műszaki szakértőnek) az ügyben nem a szakma szokásos, szabályonkénti vagy általános kérdésével kell foglalkoznia, hanem a kivételessel, a szokatlannal vagy éppen a selejttel, és ezért minkájában sokszor válnak fontossá a gyakorlati tapasztalatok.

. 

Összefoglalva tehát:

Különleges szakismerettel rendelkező műszaki szakértő (igazságügyi műszaki szakértő) az, aki az adot tudományterületen, tudományágban, szakterületen, szakmában megalapozott elméleti ismeretekkel, szakirányú felsőfokú végzettséggel és felsőfokú szakképzettséggel, valamint szakirányú posztgraduális szakképesítéssel rendelkezik, ugyanakkor a társ-tudományokban is kellőképpen jártas, önmagát rendszeresen (tovább) képezve halad a tudomány, a technika fejlődésével, a szakirodalmat, a szakfolyóiratokat is tanulmányozva szinten tartja, illetve folyamatosan bővíti az ismereteit, valamint megfelelő élettapasztalattal és gyakorlattal is rendelkezik. Mindehhez persze még elengedhetetlen az emberi és a szakmai tisztesség, az etikai kérdések maradéktalan betartása.

. 

A szakember és a szakértő:

A szakember és a szakértő között különbségek vannak. Minden szakértő szakember a szó általános értelmében, ugyanakkor nem minden szakember szakértő. A szakértő a saját nevében írásbeli szakvéleményt ad, amelyben (a többi között) a hatóság által feltett kérdésekre választ ad, amely vélemény a bizonyítékok egyik forrása, míg a szakember általában nem ad semmilyen írásbeli szakvéleményt, hanem szakmai segítséget nyújt, például: a lakatosmester egy lézárt helyiség felnyitásához, amihez adott esetben ott és akkor nem áll rendelkezésre megfelelő kulcs.

. 

A szakvélemény helye az eljárásban:

Az objektív igazság megállapítására való törekvés a cél. Ez pedig megköveteli, hogy különleges szakismeretet, például az építészet szakterületén a szakma legjobbjai és ne az e szakmában laikus bíró szolgáltassa, a bírónak a jog terén van különleges szakértelme.

A szakvélemény bizonyítási eszköz, ami bizonyítási cselekményeket is magában foglalhat, például: szemle, bizonyítási kísérlet stb. A műszaki szakértő (igazságügyi műszaki szakértő) szakértelme igen fontos abban is, hogy a bizonyítás alanyává váljék.

Igen lényeges, hogy a szakvéleményét a szakértelmének, a szaktudásának, szakmai gyakorlatának, élettapasztalatának, gondolkodásmódjának felhasználásával szakszerűen alkossa meg, a következtetéseket helyesen vonja le.

A rendelkezésre álló anyagokat, ismereteket helyes sorrendbe rakva a szakmai tudásának és tisztességének megfelelő szakvéleménnyel valóban az igazságszolgáltatást segítse (nem pedig esetleg a jelentéktelen bizonyítékokat túlhangsúlyozva, míg a fontosakat jelentéktelennek minősítve a megrendelőjének igényéhez igazítva a szakvéleményét).

. 

A szakvélemény:

A szakértői vélemény, a szakvélemény és a szakértő véleménye kifejezések félreértésekhez vezethetnek. A Be. (a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény) hatálybalépése előtt a szakértő szakértői vélemémyt készített, amit ma szakvéleménynek nevezünk. A szakértő véleménye pedig a szakvéleményből lebvont következtetések összessége.

A szakértői vélemény sajátos bizonyítékfajta. A szakértő véleményét sajátos, különleges, egyedi (sui generis) bizonyítéknak kell tekinteni.

A szakértő feladatainak a lényege, hogy az ismert tényekből a tapasztalati tételek segítségével új tényekre is következtessen. A szakértői vélemény a tényállást a már ismert tényeken felül új tényekkel gyarapítja, a szakértői vélemény megmagyarázza a már ismert és új tényeket és az azokból levont következtetéseket.

. 

A jogi tények, a relevancia fogalma:

A szakirodalom komoly figyelmet fordít a releváns tények tárgyalására, főleg mint bizonyítandó és bizonyító tényeket értelmez. A jogi alaptan az alább következő meghatározással él.

Mindazon körülményeket, eseményeket és magatartásokat, amelyeknek a jogi normák jogi jelentőséget tulajdonítanak, változását vagy megszüntetését rendelik, jogilag releváns tényeknek vagy röviden jogi tényeknek nevezzük.

A jogi relevancia azt fejezi ki, hogy milyen természeti és társadalmi körülményeknek, eseményeknek és kapcsolatoknak, milyen cselekvéseknek és nem tevéseknek tulajdonítanak olyan jelentőséget, amelyhez joghatások fűződnek.

A tények a jogi szabályozás következtében válnak jogi tényekké.

A releváns tények a büntetőeljárásban kívül végbement események, amelyek egy konkrét bűncselekmény megtörténtére, elkövetőjének személyére, valamint a cselekménnyel és az elkövetővel összefüggésben álló egyéb (jogi jelentőséggel bíró) tényadatokra vonatkozik.

Ténykérdésen tehát a bűncselekmény történeti lefolyásához tartozó ténybeli körülményeknek és egyúttal a rájuk vonatkozó igazoló adatoknak, bizonyítékoknak az összességét értjük.

A szerteágazó és igen nagy számú, de mégis egy meghatározott körön belül maradó tényeknek azt a tulajdonságát, hogy létükhöz vagy hiányukhoz valamilyen büntetőjogi hatás fűződik, jogi jelentőségnek, relevanciának hívják.

A bizonyítási eszközöknek azt a tulajdonságát, amely a büntetőeljárás során eljáró hatóságokat, főleg a bíróságot meggyőződésében befolyásolni alkalmas, bizonyító erőnek hívjuk. Ez például: a tanú hitelt érdemlőségén, a szakértő elfogulatlanságán, szaktudásán, véleményének kifogástalanságán nyugszik. Ebből következik, hogy a szakvélemény bizonyíték, az elfogulatlan szakvélemény bizonyító erővel bír.

. 

A szakkérdés relevanciája:

Gyakorta bizony még a kevés adatból kiinduló hatóság sem tudja, hogy mi lesz releváns és mi irreleváns. A relevancia felismerése nagyon fontos. Nem szabad a szakértőtől elvárni, hogy ő szabja meg a saját vizsgálódása irányát, kvázi saját magának tegyen fel kérdést.

Erre a legtipikusabb és sajnos nem is olyan ritka példa az, amikor a kirendelő hatóság úgymond határozatszegényes kérdései után ez olvasható: tegye meg a szakértő a rendelkezésre bocsátott anyagból egyéb megállapításait.

Tudnia kellene a kirendelő hatóságnak, hogy polgári ügyben polgári jogvitát döntenek el, amelynek következtében minden egyes megállapításhoz anyagi joghatás fűződik, azaz minden forintnak jelentősége lehet.

A büntetőügyben valahol ésszerű módon meg kell húzni a határt, ahol már megfelelő szankció alkalmazható. A feltétlenül szükséges, de egyben elég is elvét háttérbe szorítja a nem elég, ami feltétlenül szükséges doktrinája.

A lényeget tekintve itt arról van szó, hogy a hatóság a kezdetben rendelkezésre álló kevés adatból nehezen tudja megállapítani, hogy mi releváns és mi bizonyul majd irrelevánsnak. Ilyenformán pedig a műszaki szakértőnek (igazságügyi műszaki szakértőnek) a hatóság által feltett kérdések között az irrelevánsakkal is kell foglalkoznia.

Tudnivaló ugyanis, hogy a relevancia a szakértő számára nem ugyanaz, mint a hatóság számára. A szakértőnek nincs joga arra, hogy a hatóság által hozzá mint szakértőhöz intézett, a hatóság által relevánsnak ítélt kérdéseket felülbírálja. Nem tagadhatja meg a közreműködést azzal az indokkal, hogy szerinte a hozzá intézett kérdés jogilag irreleváns.

A szakértő feladatának ellátása szempontjából olyan dolgokat tart relevánsnak, amelyek a bizonyítás szampontjából csak közvetett jelentőségűek. A szakértő által a megválaszolás szempontjából releváns tényezők csak a szakvélemény helyességének mérlegelési körében jutnak kifejezésre.

A szakértői vélemény relevanciája nem a szűkebb szakmai tudományos tételekkel és eszközökkel, hanem a véleményben közölt információval kapcsolatos, ami viszont a bizonyító ténnyel van összefüggésben. A relevancia az eljárási bizonyításban lényegi kérdés, bármiféle bizonyítékot is alkalmaz a hatóság a tények megállapításához.

A relevanviával kapcsolatos döntés a hatóság állásfoglalását igényli. A hatóság tudja, hogy melyek az eldöntendő kérdések és mik a bizonyító tények, ezért a szakértő nem bírálhatja felül a hatóság relevanciára vonatkozó pozitív döntését.

A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy lényeges eljárási szabályt sért a bíró akkor, ha jogi kérdés megítélését bízza a szakértőre. Azaz: a bíróságok nem engedhetik át a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozóan jogkörüket.

Bizonyos műszaki, tudományos és technológiai problémák jogi normáit és azok alkalmazását adott ügyben csak különleges szakértelemmel bíró műszaki szakértő ismerheti. Nem várható el, hogy a bíró a különböző szakterületek teljes jogi-műszaki szabályozását ismerje, az ezen területre vonatkozó jogszabály jellegű normák között tévedhetetlenül eligazodjon.

A Legfelsőbb Bíróság egyik vonatkozó állásfoglalása kimondja, hogy helyesebb szakértőt kirendelni - akkor is, ha esetleg feleslegesnek tűnnék - mind esetleg képzelt szaktudás alapján téves ítéletet hozni.

A jogszabályok túlzott mennyiségéből adódó, az élet egyes területeinek túlzott szabályozásából eredő problémákat a bíróságok az egyes szakterületek specialistáinak, különleges szakértelemmel bíró szakértők bevonásával oldhatják meg.

A jogszabályaink jelentős része számos olyan műszaki kérdést tárgyal vagy érint (mint például az építési jog), amelyek alapos ismerete az általános jogi ismeretek területén messze kívül eső tudást is feltételez. Az ilyen jogszabályok megértéséhez, az ezekbe foglalt rendelkezések tartalmának pontos feltárásához olyan, általános jogon kívüli szakmai ismeretekre is szükség van, amelyekkel általában a bíróság tagjai nem rendelkeznek.

Ezeknek a jogszabályi rendelkezéseknek a helyes alkalmazásához, az adott jogszabály tartalmának megértéséhez a jogtudományban általában használt értelmezés módszere nem mindig elegendő. Olykor bizony még az egyszerű nyelvtani értelmezés sem valósítható meg, hiszen ezen jogszabályok az érintett szakmában használt és meghatározott, pontos jelentéstartalmú műszaki, technológiai, tudományos szakkifejezéseket (terminusz technikuszokat) természetszerűleg alkalmazzák, és ezek megértése általában maga is különleges szakértelmet igényel.

Ilyen jellegű jogszabály például: az Építési Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, és ennek felhatalmazása alapján született kormányrendeletek, miniszteri rendeletek.

Ezt a problémát a jog úgy kísérli meg feloldani, hogy mindezen szakkérdés megválaszolását és a szaktudást igénylő jogszabályokat "kvázi (quasi) jogszabályoknak" tekinti (noha némelyek a jogszabályi hierarchiában magasabb szinten helyezkednek el) és elválasztja a "valóságos jogszabálytól". Azt, hogy e kettőnek hol húzódik a határa, még elméletileg is nagyon nehéz megválaszolni.

.  

Az építésügyi műszaki szakértő és az igazságügyi építőipari műszaki szakértő:

Mindazon törvények, amelyek a bizonyítandó tény megítéléséhez különleges szakértelem meglétét igénylik, csak azt írják elő, hogy a különleges szakértelem szükségessége esetén műszaki szakértőt kell alkalmazni.

Ennek alapján egyik vonatkozó törvény sem tesz különbséget, hogy ez a műszaki szakértő igazságügyi szakértő vagy pedig egyéb szakértő. A szakértők vonatkozásában ebben a tekintetben nincs hierarchia.

Az igazságügyi szakértők és a szakértők közötti különbség abban rejlik, hogy a büntetőeljárásról, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint a perbíróság szigorú eljárási rendhez van kötve, mint kirendelő hatóság.

Ennek alapján mindenekelőtt igazságügyi műszaki szakértőt kell kirendelni a szakkérdés elbírálására. Ha az adott szakterületen igazságügyi műszaki szakértő nem áll rendelkezésre, vagy elfoglaltságra való hivatkozással időhiány miatt az adott szakvéleményt elkészíteni nem tudja a megadott határidőre és más igazságügyi műszaki szakértő kirendelésére nincs mód, akkor meghatározott szakértői intézményeket lehet felkérni, ennek hiányában pedig eseti szakértőként a Magyar Mérnöki Kamaránál vagy a Magyar Építész Kamaránál bejegyzett műszaki szakértő is kirendelhető.

. 

A szakvélemény előterjesztése:

A műszaki szakértő (igazságügyi műszaki szakértő) a szakvéleményt - a kirendelő szerv intézkedésének megfelelően - írásban vagy szóban terjeszti elő. A szakvélemény kiterjed a kirendelő szerv - és a kirendelő szerv útján a felek - által feltett kérdések megválaszolására, továbbá az egyéb szükséges megállapításokra.

. 

A szakvélemény magában foglalja: 

  • a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, valamint a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó részletes adatokat;
  • a vizsgálat módszerének rövid ismertetését;
  • a szakmai megállapítások összefoglalását (szakmai ténymegállapítás);
  • a szakmai ténymegállapításból levont következtetéseket, utalva azok bizonyosságára vagy a valószínűség fokára, ezek keretében a feltett kérdésekre adott válaszokat (a véleményt) is magában foglalja a műszaki szakértői (igazságügyi műszaki szakértői) szakvélemény.

. 

A műszaki szakértőnek (igazságügyi műszaki szakértőnek) véleménye megalkotásánál értékelnie kell az ügyben esetleg már lefolytatott vizsgálatok adatait és megállapitásait is.

. 

A magánúton beszerzett szakvélemény

Az igazságügyi műszaki szakértő a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján nem csak hivatalos (hatósági) kirendelő szerv, hanem gazdálkodó szervezetek (cégek, vállalkozások), társadalmi szervezetek, és egyéb jogi és nem jogi személy, illetve magánszemély számára is adhat szakvéleményt, illetve szaktanácsot.

A nem hatósági kirendelő szerv részére adott szakvéleményt, magánúton beszerzett igazságügyi műszaki szakértői szakvéleménynek nevezzük.

A magánúton beszerzett szakvélemény készülhet a per megindítása előtt (a kereseti kérelemben foglaltak alátámasztására) vagy akár a per során, például: a per folyamán született szakvélemény helyességének kérdésében.

A magánúton beszerzett szakvélemény a polgári eljárásjogban uralkodó álláspont és a bírói gyakorlat szerint nem teszi feleslegessé az igazságügyi műszaki szakértő kirendelését még abban az esetben sem, ha a magánúton beszerzett szakvéleményt egyébként igazságügyi műszaki szakértő készítette.

A bíróság azonban helyezkedhet olyan álláspontra, hogy a magánúton beszerzett szakvéleményt a per anyagává teszi, ha még nem folyt le a perben szakértői bizonyítás. Ennek feltétele, hogy az igazságügyi műszaki szakértő nyilatkozzék a peradatok figyelembevételével véleményének fenntartása vagy módosítása tárgyában.

A bizonyítékot az igazságügyi műszaki szakértő által aláírt és lebélyegzett szakvélemény szolgáltatja. Annak érdekében, hogy ezen bizonyítékot valamennyi hatóság tényleges bizonyítékként felhasználhassa, sokkal nagyobb figyelmet kellene a hatóságoknak fordítania a hibás, hamis szakvéleményt adó szakértők kizárására.

Az alapügyben eljáró hatóság ezt bármikor megteheti (megtehetné), ezáltal pedig sokszor az ügy ilyen módon történő lezárásával le lehetne rövidíteni az eljárások időtartamát, és nem a hibás, hamis szakértői vélemény cáfolására kellene akár éveket ráfordítani.

Az olyan szakértői vélemény, amelynek helyességéhez nyomatékos kétség fér, ha azt az ellenőrző szakvélemény alapján a bíróság is megállapítja, hibás, hamis.

Az a szakértő, aki hamis szakvéleményt ad, a hamis tanúzás bűncselekményét követi el.

A szakértő hibás, hamis szakvélemény készítésével - mint hamis bizonyítékkal - az eljárási cselekményben részt vevő fél terhére olyan hatást válthat ki (bűnügyben esetleg a személyi szabadság korlátozását is), amely a felet egyébként jogszerűen nem illetné meg, ezért az igazságügyi műszaki szakértő pártatlanságába, az igazságszolgáltatásba, közvetve pedig a közhatalomba vetett hitet kérdőjelezheti meg az ilyen helytelen szakértői magatartás. 

. 

Jó egészséget kívánva,

Tisztelettel üdvözli:

Tuba Imre

okl. építész építőmester, ingatlanszakember

Tuba Építész Iroda

. 

. 


. 

. 

Online kapcsolatfelvétel 

. 

. 

Kapcsolatfelvétel

Név *:
E-mail cím *:
Telefonszám *:
Üzenet:

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

 .

 .