• Szerelt táblás homlokzatburkolat szakkivitelezés

    Szerelt táblás homlokzatburkolat szakkivitelezés

    Gólyafészek Bölcsőde - Budapest, XVII. kerület (Rákosmente)

  • Székház felújítás - felelős műszaki vezetés

    Székház felújítás - felelős műszaki vezetés

  • Energiatakarékos lakóház építés (FMV)

    Energiatakarékos lakóház építés (FMV)

  • Építészeti műszaki tervezés

    Építészeti műszaki tervezés

  • Új üzemcsarnok - építési műszaki ellenőrzés

    Új üzemcsarnok - építési műszaki ellenőrzés

  • Belsőépítészet - tervezés és kivitelezés

    Belsőépítészet - tervezés és kivitelezés

  • Épületasztalos - szaktervezés és szakkivitelezés

    Épületasztalos - szaktervezés és szakkivitelezés

  • Lakatos - szaktervezés és szakkivitelezés

    Lakatos - szaktervezés és szakkivitelezés

  • Bútorasztalos - szaktervezés és szakkivitelezés

    Bútorasztalos - szaktervezés és szakkivitelezés

  • Épület felújítás, korszerűsítés

    Épület felújítás, korszerűsítés

    Műemléki rekonstrukció - tervezés és kivitelezés

  • Új irodaház - építési műszaki ellenőrzés

    Új irodaház - építési műszaki ellenőrzés

  • Új borászat - építész projektmenedzsment

    Új borászat - építész projektmenedzsment

  • Műszaki ingatlankezelés, épületkarbantartás

    Műszaki ingatlankezelés, épületkarbantartás

  • Új üzemcsarnok - építési műszaki ellenőrzés

    Új üzemcsarnok - építési műszaki ellenőrzés

  • Szakkivitelezés - felelős műszaki vezetés

    Szakkivitelezés - felelős műszaki vezetés

  • Új családi ház - építészeti műszaki tervezés

    Új családi ház - építészeti műszaki tervezés

Építésügyi, építészeti, építőipari és egyéb kapcsolódó fogalomtár

2012.05.15.

Kedves Érdeklődő! Ezúton tisztelettel ajánljuk az Ön szíves figyelmébe az építésügy, az építészet, az építőipar és az ingatlanszakma területén használt alapfogalmak szakmai és jogi meghatározásait tartalmazó alább olvasható tételes jegyzéket, amely alapvető fogalmak a szóban forgó szakterületeken gyakran előfordulnak, és valamennyi érdekelt fél számára azonosan, a szakma szabályainak és a jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően értelmezendők.

. 

FOGALOMTÁR

 

Építésügyi, építészeti, ingatlanszakmai és egyéb

kapcsolódó területeken használt alapvető fogalmak

tételes jegyzéke

 

 

Az épített környezet:  a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.

Az építmény:  (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma) a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre.

Az épület:  olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zár körül meghatározott rendeltetés (jellemzően tartózkodás) céljából.

Műtárgy:  mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épületfunkciót jellemzően nem tartalmaz. Például: út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz, folyadék, ömlesztett anyag tárolására szolgáló nyomvonalas műszaki alkotások.

Sajátos építményfajták:  az épületnek nem minősülő közlekedési, távközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási építmények (mérnöki létesítmények), továbbá a bányaműveléssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos és az atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint honvédelmi és katonai célú építmények.

 

Az építmények telepítése, elhelyezhetősége és a közműellátottság szempontjából lényeges meghatározások:

Beépítésre nem szánt terület:  a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetve az egyéb célra szolgáló része.

Beépítésre szánt terület:  a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze.

Ez az imént fent körülírt két fogalom nem azonos a külterület, belterület fogalmával, hiszen a külterületen is lehet meghatározott feltételek szerint építeni, illetve a belterületnek sem építhető be valamennyi része, például a közpark.

Építésügyi szempontból ezért a külterület, belterület fogalmakat már nem is használjuk, számos korábbi jogszabályban, rendezési előírásban és tervekben, illetve más szakmai területen, például: az ingatlanszakmai területen (ingatlan-nyilvántartás), szabályozásban azonban ezek még használatosak.

Belterület:  a település közigazgatási területének, jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetve beépítésre szánt területeket tartalmazó kijelölt része.

Külterület:  a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetve különleges (például: bánya, vízmeder, hulladéktelep) céljára szolgáló része.

 

Az építési jogi szempontból lényeges fogalmak: 

Telek:  az egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. A telek az ingatlan-nyilvántartás alapeleme, ebből a szempontból minden földterület egyben telek is.

Építési telek:  a telkek egyik kitüntetett, meghatározott csoportja, az építési tevékenység legáltalánosabb helyszíne. Az építési telek beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. 

Építési terület:  az olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál. 

 

Az építőipari kivitelezési tevékenységgel (az építéssel) összefüggő fontosabb értelmezendő alapfogalmak:

Az építés és a bontás fogalma egyértelmű, nem szorul külön meghatározásra.

A vonatkozó jogszabályok az építés szót már eleve kibővítve használják, és idetartozónak tekintik a következő felsorolásban szereplő, különféle építési részmunkákat is:

Felújítás:  meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti üzembiztonságának, használhatóságának biztosítása érdekében végzett építési - szerelési munka.

Korszerűsítés:  meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelésére végzett építési - szerelési munka.

Átalakítás:  meglévő építmény építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, illetve használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka.

Bővítés:  meglévő építmény beépített térfogatának vízszintes és / vagy függőleges irányú növelése érdekében végzett építési munka, például: toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés.

Emeletráépítés:  meglévő épület épületmagasítással járó függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében.

Tetőfelépítmény:  a tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellőzők és a tetőablakok kivételével, például: felvonógépház, lépcsőház tetőkijárata.

Tetőtér:  az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastető közötti, minden irányból épületszerkezettel körülzárt tér (padlás).

Tetőtér-beépítés:  tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint)  létrehozása.

Helyreállítás (újjáépítés):  sérült, nem teljes egészben tönkrement építmény, építményrész eredetihez hasonló állapotának visszaállítása érdekében végzett építési munka.

Huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiség:  amelynek tervezett rendeltetésszerű használata általában folyamatosan két órát meghaladó időigényű, vagy amelyben a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el, például: lakószoba, étterem, nevelő - oktató helyiség.

Rendeltetés:  az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesült.

Rendeltetésmódosítás:  az építmény használati céljának, üzemeléstechnológiájának olyan megváltoztatása, amely az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, az energiafelhasználás, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében változást eredményez a megelőző használathoz képest. 

Önálló rendeltetési egység:  helyiség vagy egymással belső kapcsolatban álló fő- és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van. Meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethető, például: üzlethelyiség, egy lakás vagy egy szállodaépület.

Vegyes rendeltetésű épület:  amelyben az egyes önálló rendeltetési egységek biztonsági feltételrendszere egymástól eltérő. Ahol a rendeltetés megnevezést alkalmazza a rendelet, azok esetében a TEÁOR szerinti tevékenységeket kell érteni.

Terepszint alatti építmény:  olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszintből, és legfeljebb bejárati vagy tereplejtő felőli homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejtő felőli és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik, például: pince, támfalgarázs.

Többszintes épület:  olyan épület, amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m.

Köztárgy:  közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetve geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó.

 

A korábbi építésügyi jogszabályok (kiemelten a miniszteri rendeletként megjelent OÉSZ, azaz: az Országos Építésügyi Szabályzat) még megkülönböztették a főépület, melléképület, melléképítmény fogalmakat.

 

Főépület:  a jogszabály főépület alatt az adott építési telken, építési területen elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű épületet értette, és azt is rögzítette, hogy egyedi telken csak egy főépület lehet, míg több azonos vagy egymást kiegészítő rendeltetésű főépület együttes elhelyezésére tömbtelket kell kialakítani.

Melléképület:  az adott építési telken, építési területen elhelyezhető, a főépületet kiegészítő, ahhoz csatlakozó vagy attól különálló, főépületnek nem minősülő, például: gépkocsitároló, nyárikonyha, szárító, műhely, álattartási építmények.

Melléképítmény:  az építési terület rendeltetésszerű használatához szükséges műtárgy, például: üvegház, fóliasátor, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy.

 

A jelenleg hatályos szabályozás, az országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK) nem különböztet meg főépületet és melléképületet, ebből következően olyan előírás sincs, amely meghatározná, hogy egy telken hány épületet lehet elhelyezni.

A beépítésnek az adott övezetre vonatkozóan meghatározott legnagyobb beépítettség (a telek beépített területének a telek teljes területéhez viszonyított megengedett mértékét), illetve az építési hely fogalmak bevezetése szab korlátot.

 

Az építési hely:  a telek beépíthető részét rögzíti, vagy pontosabban az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonal által körülhatárolt, az övezeti előírások szerint a telek beépítettségének mértékéig épülettel beépíthető részét. Természetesen az épületek elhelyezését az előírt védőtávolságok is befolyásolják.

 

A jelenleg hatályos szabályozásban is megmaradt a melléképítmény fogalma. Ide értendő az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető építmények.

 

Melléképítmény:  az építési telek, illetve azon álló épületek rendeltetésszerű használatához, működéséhez szükséges építmény: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpotló műtárgy, hulladéktartály-tároló, önálló (épülettől különálló) kirakatszekrény, kerti építmény, háztartási célú kemence, húsfüstölő, állat ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

 

Az elhelyezés és a beépítés jogszabályi követelményei:

Törvényi előírás, hogy az építmények (épületek és műtárgyak) elhelyezése és létesítése során, vagy a terület beépítésekor a hatályos településrendezési tervek és előírások (helyi építési szabályzat - HÉSZ), továbbá a jogszabályokkal összhangban álló építészeti műszaki tervek alapján kell eljárni.

Egyes építmények konkrét elhelyezési, beépítési feltételeit és az építés helyi követelményeit (figyelemmel a magasabb szintű megyei, regionális, országos területrendezési tervekre és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály, az OTÉK előírásaira is) a településrendezési tervekben, azon belül is a szabályozási tervben, illetve a helyi építési szabályzatban (HÉSZ) kell meghatározni.

Szabályozási terv:  a szabályozási terv formája: önkormányzati rendelet. A szabályozási terv a település egész közigazgatási területére vagy külön - külön annak egyes (legalább telektömb nagyságú) területrészére készülhet. A szabályozási tervet olyan méretarányú és részletezettségű térképen, az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának fölhasználásával kell ábrázolni, hogy annak megállapításai az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetők legyenek. A szabályozási terv fontos része az övezeti besorolást tartalmazó munkarész.

Helyi építési szabályzat (HÉSZ):  a helyi építési szabályzat az önlormányzat rendelete, amely az építés helyi rendjét szabályozza. A helyi építési szabályzat (HÉSZ) és a szabályozási terv együtt alkotják azt az előírásrendszert, amelyet a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználására és beépítésére kialakít. A helyi építési szabályzat feladata továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek megállípítása. A helyi építési szabályzatot (HÉSZ) és a hozzá tartozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni.

A fővárosban sajátos önkormányzati rendszere miatt (a főváros és a fővárosi kerületek is helyi önkormányzatnak minősülnek) a helyi építési szabályzatra és a településrendezési tervekre vonatkozó rendelkezések a következők szerint módosulnak:

A Fővárosi Önkormányzat a főváros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékének, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos általános követelményeket fővárosi építési keretszabályzatban állapítja meg.

A fővárosi építési keretszabályzat keretein belül a fővárosi kerületi önkormányzatok a kerület egészére vonatkozóan kerületi építési szabályzatot állapítanak meg.

A Fővárosi Önkormányzat hagyja jóvá a fővárosi településszerkezeti tervet, illetve a fővárosi szabályozási kerettervet, a fővárosi kerületi önkormányzatok pedig a kerületi szabályozási tervet.

 

Építész műszaki szakmai fogalmak:

Ajánlati terv:  a jóváhagyott engedélyezési terv alapján készített, az építmény megvalósítását részleteiben is tartalmazó, elsődlegesen az építőipari kivitelezői ajánlatkérésre (versenyeztetés, tender) szolgáló műszaki dokumentáció.

Ajánlott díj:  a díjszabásban meghatározott, építész és mérnöki szolgáltatáshoz tartozó, azzal értékarányos, a szakmai Kamara által ajánlott, forintban kifejezett ellenérték.

Alapszolgáltatás:  a részletes megbízói adatszolgáltatás alapján készítendő, előírt tartalmi követelményű dokumentációk, amelyek nélkül az építmény nem valósítható meg. Alapvetően engedélyezési-, ajánlati-, illetve kiviteli tervből áll.

Átadási terv:  az elkészült építménynek (az építőipari kivitelezés során esetleg módosult) végleges és valóságos állapotát rögzítő, a kiviteli tervekkel azonos részlettartalmú dokumentáció.

Előkészítő építési munkák és költségeik:  a felvonulási-, illetve építési terület kialakítása, bontási munkák, törmelék és bontási anyagok elszállítása; épületen kívüli munkák, tereprendezések ,feltárási munkák; illetékek és egyéb költségek (hatósági, közmű hozzájárulások stb.).

Engedélyezési terv:  az építmény megvalósíthatóságát, a térbeli, a funkcionális, energetikai, esztétikai stb. megoldásait egyértelműen rögzítő, alátámasztó és igazoló, általában jogszabályban rögzített tartalmú és a különböző engedélyezések számára készített tervdokumentáció.

Építéstechnológiai terv:  az építmény megvalósításához szükséges, de az építmény részét nem képező építési, szerelési stb. segédeszközök, szerkezetek (például: állványok), berendezések, építéstechnológiai eljárások, illetve az építési folyamatok részletes dokumentációja, tervei, leírásai.

Építész és mérnöki szolgáltatás:  megbízásra, díjazás ellenében végzett, szakmagyakorlási személyi jogosultsághoz (Építész vagy Mérnöki Kamarai Névjegyzéki bejegyzés, engedély) kötött szakmai szolgáltatási tevékenység. Például: építészeti műszaki tervezés, építésügyi szaktanácsadás, építkezés (építési beruházás) lebonyolítás, építési műszaki ellenőrzés, felelős műszaki vezetés.

Építési műszaki ellenőr:  a megbízó (építtető) képviseletében eljárva az épület szakszerű építésének (műszaki), elszámolásának (pénzügyi) a tervekben és az engedélyekben, valamint a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban előírtak, illetve a kapcsolódó szerződések betartásának az ellenőre. A tevékenységét a többször módosított 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet, mint az építési műszaki ellenőri szakmai tevékenységet szabályozó alaprendelet írja körül. 

Építkezés lebonyolítás:  rokon fogalmak: építőipari, építési beruházás lebonyolítás, ingatlanfejlesztési és építési beruházás lebonyolítás, építész projektmenedzsment. Építménylétesítés, új épület építés, meglévő épület: felújítás, korszerűsítés, átalakítás, bővítés stb. folyamatában a megbízó (építtető) helyett és nevében végzett műszaki (szakmai) és gazdasági (pénzügyi) szervező, ügyintéző, koordináló és szakmai tanácsadói tevékenység.

Épületvillamossági szakági építési munkák és költségeik:  az erősáramú és gyengeáramú elektromos, a világító- és egyéb berendezések, a villamosenergia-ellátások, a villámvédelem, a földelés, az informatikai vezetékrendszer stb.; az épülettől max. 1,0 m távolságra; kivéve a közműcsatlakozások.

Épületgépészeti szakági építési munkák és költségeik:  a víz és csatorna, a gázszerelési, a fűtési és szellőztetési, a klímatechnikai munka, az egészségügyi víz-, gáz- és gépészeti berendezések stb.; az épülettől max. 1,0 m távolságra. Kivéve: a közműcsatlakozások, felvonók, technológiai berendezések, eszközök és felszerelések stb.

Épületek építési költsége (ÁFA. nélküli, nettó):  az épület megépítéséhez szükséges szakági munkák költségeinek az összessége, amelyet az épület megvalósításához a megrendelőnek (építtetőnek) viselnie kell. Kivéve: az építési terület megszerzési, az előkészítő és az épületen kívüli terep-, közmű-, térburkolat- stb., továbbá hatósági illetékek, közmű-hozzájárulások stb. költségei.

Generáltervező:  a tervezési folyamatban részt vevők (a megbízó, a szaktervezők, a hatóságok, a technológiai berendezést szállítók, a különböző szolgáltatók stb.) munkájának a tervezés érdekében az irányítója, koordinálója.

Gyártmányterv:  az épület részét képező, a beépítést megelőzően legyártandó szerkezetek, illetve berendezések legyártásához szükséges részlettartalmú, a gyártástechnológiát is figyelembe vevő részlettervek.

Kivitelező:  az a természetes vagy jogi személy, aki az építtető megrendelésére a hatóság által engedélyezett és az építtető által jóváhagyott tervdokumentáció alapján az épületet megvalósítja, megépíti, az építőipari kivitelezési munkát elvégzi.

Kiviteli terv:  a jóváhagyott engedélyezési terv alapján, illetve ajánlati terv esetén az ajánlatkérés eredményét figyelembe vevő az épület részeit képező szerkezetek, berendezések, anyagok részletterveit és a költségvetés-kiírási szöveget is tartalmazó, az építőipari kivitelezés számára szükséges és elégséges részletezettségű tervdokumentációt jelent. A kiviteli dokumentációnak nem részei a technológiai-, gyártmány-, valamint az organizációs tervek.

Megbízó (építtető):  az a természetes vagy jogi személy, aki megbízást ad építész és / vagy mérnöki szolgáltatásra. Például: építészeti műszaki tervezés, építésügyi szaktanácsadás, építési műszaki ellenőrzés, felelős műszaki vezetés.

Megrendelő (építtető):  az a természetes vagy jogi személy, aki megrendelést ad építőipari szakmai szolgáltatási tevékenységre. Például: építőipari szakkivitelezés, építőipari generál kivitelezés, az épület tényleges fizikai megvalósítása.

Organizációs terv:  az épület megvalósításának térbeli, területi és időbeli, valamint technológiai szervezését rögzítő dokumentáció.

Részszakterület:  önálló szakterületen belül, szűkebb, de elkülönült szakterület.

Szakág:  önálló szakmai szolgáltatási terület (szakág), amelyre a jogszabályok önálló jogosultságot állapítanak meg. Például: épületgépész szakági tervezőmérnök, épületgépész mérnök szakági felelős műszaki vezető, épületgépész mérnök szakági építési műszaki ellenőr, épületgépész mester szakági kivitelező vállalkozó.

Tartalmi követelmény:  az építész és / vagy mérnöki szolgáltatás, például: tervdokumentáció jogszabályban, illetve a szakmai Kamara által meghatározott tartalom, amelyhez az ajánlott díj tartozik.

Tartószerkezeti építési munkák és költségeik:  a föld-, bontási és biztosítási, dúcolási, megtámasztási munkák; lehorgonyzások és talajcserék; víztelenítés és alagcsövezés stb.; alapozások; az összes tartószerkezeti kőműves-, beton-, vasbeton-, acél- és faszerkezeti munkák; a vakolatlan 12 cm-nél vastagabb, méretezett falak, pillérek, födémek és egyéb tartószerkezetek.

Tervezői művezetés:  az építőipari (generál) kivitelezés folyamán rendszeres építésztervezői közreműködés a kiviteli (magvalósítási) terv maradéktalan végrehajtásának az érdekében, elősegítve az építés kivitelezés során fölmerülő megrendelői (építtetői), építési műszaki ellenőri, építőipari kivitelező vállalkozói, technológiai stb. kérdések megoldását.

Tervezési szakasz:  a tervezői szolgáltatásnak a készítendő dokumentáció tartalmától függő, egymást követő, összefüggő, de elkülönült része.

Tervező (szolgáltató):  az a szakmagyakorlási személyi jogosultsággal és szakmai Kamarai tagsággal rendelkező személy, aki az építészeti műszaki tervezési jogosultság általános szabályainak megfelel, és az építtetővel (megrendelővel) a szakmai szolgáltatási tevékenységre szerződést köt.

 

Az építész és mérnöki szolgáltatások díjazásával kapcsolatos fogalmak:

MÉDI:  mérnöki és építészeti díjszabás.

Díjalap:  annak az épületnek, épületrésznek vagy szakági építőipari kivitelezési munkának az áfa nélküli (azaz: nettó) becsült építési költsége forintban, amelyhez az építész és / vagy mérnöki szakmai szolgáltatás kapcsolódik. A díjalap az építész és / vagy mérnöki szakmai szolgáltatás ajánlott díjának meghatározásának irányadó alapjául szolgál.

Időráfordításos díj:  az építész és / vagy mérnöki szolgáltatás egyik ajánlott díjazási formája (konstrukciója) arra az esetre, amikor a szakmai szolgáltatás nagysága az építési költség vagy más természetes mértékegység alapján nem mérhető. Az időráfordításos díj a szakmai szolgáltatásra fordítandó előre megbecsült időtartam és a szakmai Kamara által ajánlott idődíj alapján határozható meg.

Járulékos költségek:  az adott építész és / vagy mérnöki szolgáltatás során fölmerült és az építtetővel előzetesen egyeztetett, az ajánlott alapszolgáltatás, illetve kiegészítő szolgáltatás díján felüli költség.

Kiegészítő szolgáltatás:  a megbízó és a megbízott egyeztetése és megállapodása alapján rögzített, az alapszolgáltatást kiegészítő, adott épület megvalósításához szükséges, az építésztől igényelt további szolgáltatások. A kiegészítő szakmai szolgáltatást az építésznek az alapszolgáltatásokkal összefüggésben kell elvégeznie és annak ellenértéke díjtétel-többlettel számítható.

Kapcsolódó szolgáltatás:  az építész és / vagy mérnöki szolgáltatáshoz, például: felelős műszaki vezetéshez vagy építési műszaki ellenőrzéshez egyéb további építész és / vagy mérnöki szolgáltatások, például: építési projektvezetés, építész projektmenedzsment vagy építésügyi szaktanácsadás kapcsolódása.

Építész és mérnöki díjszázalék:  az épület díjalapjának függvényében meghatározott és a díjalap nagyságával csökkenő mértékben (degresszíven) növekvő százalékszám, amely a díjalappal szorozva adja az építész és / vagy mérnöki szolgáltatás díját.

Tervezési szakaszok díjhányadai:  a tervezői szolgáltatás díjának az egyes tervezési szakaszokra eső része.

 

Építésügyi hatósági ügyintézéshez kapcsolódó fogalmak:

Építésügyi hatóság:  államigazgatási szerv.

Építésügyi hatósági engedélyezés:  állaigazgatási (közigazgatási) aktus. Az államigazgatási szervek általános jellemzője, hogy hatósági jogköreik gyakorlása során az ügyfelekre kötelezést tartalmazó, jogokat megállapító döntéseket hoznak, a közhatalmat testesítik meg. Az államigazgatási szervek a határozat kiadása után ellenőrzik az abban foglaltak végrehajtását is, és szükség esetén ki is kényszerítik az állami akarat teljesítését.

Hatáskör:  a közigazgatásban azt fejezi ki, hogy egy közigazgatási szervnek melyek a jogszabályban rögzített közhatalmi feladatai, illetve ezek megoldásához milyen eszközök igénybevételére jogosult. A hatáskör meghatározásával egyidejűleg azt is rögzíteni kell, hogy egy adott hatáskör gyakorlásánál mely szerv jár el első fokon, az elapeljárásban. Felettes szerv külön megjelölésére akkor kerül sor, ha egyébként nem követi az intézményi hierarchiát. Az építésügyi hatóságok hatáskörét az Építési Törvény (Étv.) és végrehajtási rendeletei rögzítik. Az építésügyi hatóságoknak az építési tevékenységgel és az épületekkel, építményekkel kapcsolatban van hatósági feladatuk, mégpedig: engedélyezési, ellenőrzési és kötelezési hatáskörük.

Illetékesség:  azt határozza meg, hogy az egyes ügyekben mely közigazgatási szerv jár el (járhat el, köteles eljárni). Az illetékesség kiterjed ügytípusokra, például: épület, közlekedési építmény, illetve közigazgatási területre, például: település, kistérség, megye, régió, egész ország területe. Építési engedélyhez vagy bejelentéshez kötött ügyekben az ingatlan (telek, épület vagy más építmény) fekvése határozza meg, hogy melyik közigazgatási szerv illetékes eljárni. Engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben (és az építési tevékenység kevés kivételtől eltekintve ilyen) az a közigazgatási szerv jár el, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják. Az illetékességet jogszabályok állapítják meg. Az épületek és épületnek nem minősülő egyes létesítmények esetében az Építési Törvény (Étv.) szerinti általános építésügyi hatóság jár el. A felettes hatóságként eljáró szerveket szintén rögzítik a jogszabályok. Ez az általános építésügyi hatósági ügyekben a területileg illetékes megyei vagy a fővárosi kormányhivatal (közigazgatási hivatal).

Építésügyi hatósági engedély:  az építési engedély állaigazgatási (közigazgatási) határozat formájában előállított okirat, amely az állam nevében közhatalmat gyakorló közigazgatási szerv hozzájárulása az adott építési munkák elvégzéséhez. Az építésügyi hatósági engedélyezések célja a jogos építtetői igények teljesítése, a közösségi és a szomszédjogokra vonatkozó előírások figyelembevétele, továbbá az építési munka jogszerűségének és szakszerűségének a biztosítása.

Szakhatóságok közreműködése:  az épületek, építmények összetett, bonyolult objektumok, és létrehozásuk esetenként a hatósági engedélyezésük is több szakterület konstruktív együttműködését igényli. Az építésügyi hatósági eljárásokban ezen feladatoknak tesznek eleget a különféle szakhatóságok, amelyek meghatározott szakkérdés, például: tűzvédelem, környezet- és természetvédelem, közegészségügy, műemlékvédelem és régészet stb. elbírálásához adnak segítséget az adott ügyben eljáró építésügyi hatóságnak. Ezért (ha jogszabály másként nem rendelkezik) a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult közigazgatási szerv keresi meg. A szakhatóságok bevonásáról és hatásköréről jogszabályok rendelkeznek.

Jogorvoslat:  a közigazgatási ügyekben (gyakorta) előfordul az az eset, amikor az ügyfél vagy más érintett résztvevő magára nézve sérelmesnek tartja a döntést, és kéri annak felülvizsgálatát a felettes szervtől vagy a bíróságtól. A jogorvoslati kérelmek az építésügyi eljárásokban is gyakoriak. Itt ezeknek különös, garanciális jelentősége is van, éppen az épületek, építmények sajátosságaira való tekintettel, például: nagy érték, szomszédjogok, hosszú élettartam stb. A jogorvoslat tárgya mindig egy konkrét közigazgatási határozat vagy éppen annak hiánya, tehát az, amikor a közigazgatási szerv az előírt határidőre nem hozza meg a döntését. A jelenlegi hatályos jog hat jogorvoslati formát ismer: a határozat módosítását, a határozat visszavonását, a fellebbezést, a felügyeleti intézkedést, az ügyészi intézkedést, illetve az államigazgatási határozat bíróság előtti felülvizsgálatát.

Határozat módosítása vagy visszavonása:  erre a dologra saját hatáskörben is sor kerülhet mindaddig, amíg a jogorvoslati kérelmet a felettes szerv vagy bíróság még nem bírálta el, és a közigazgatási szerv megállapítja, hogy határozata jogszabályt sért. A határozatot a közigazgatási szerv akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél. De a határozat módosítására vagy visszavonására csak egy ízben, a határozat közlésétől számított 1 éven belül van lehetőség. Az is előírás, hogy a szakhatóság is csak az ügyben eljáró közigazgatási szerv határozatának meghozataláig módosíthatja vagy vonhatja vissza hozzájárulását. Fontos előírás, hogy a határozatot nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

Fellebbezés:  a legáltalánosabb jogorvoslati forma, amelyben az ügyfél az ügy érdemében hozott elsőfokú határozatot kifogásolja. A fellebbezés joga az ügyfélen kívül megilleti még azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Fellebbezni csak elsőfokú határozat ellen lehet, ugyanakkor (kevés kivételtől eltekintve) csaknem minden elsőfokú érdemi határozat megfellebbezhető. A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatája van, kivéve, ha a közigazgatási szerv a határozat azonnali végrehajtását rendelte el. A határozat azonnali végrehajtását (egyéb jogszabályi eset mellett) akkor lehet elrendelni, ha életveszély miatt vagy a közbiztonság érdekében az szükséges, illetve az azonnali végrehajtás elmaradása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna. A határozat azonnali végrehajtását a határozatban ki kell mondani, és külön meg kell indokolni.

Felügyeleti intézkedés:  a jogszabálysértés hivatalból történő orvoslási eszköze, és azt kívánja biztosítani, hogy a felettes szervnek legyen módja hivatalból is beavatkozni a neki alárendelt szerv eljárásába, ha az jogszabályt sért. Ilyenre kerülhet sor például: akkor, ha senki sem fellebbezett az ügyben, mert a hatóság döntése az ügyfelek számára nagyon kedvező, és nincs ellenérdekű fél, ám súlyos jogszabálysértést tartalmaz a döntés, ezért elvileg akár a határozat jogerőre emelkedhetne. A felügyeleti intézkedés csak jogi lehetőség, de nem kötelessége a felettes szervnek. Előfordulhat ugyanis, hogy megállapítja ugyan a jogszabálysértést, azonban úgy ítéli meg a helyzetet, hogy az csekély jelentőségű, amely nem indokolja a beavatkozást.

Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata:  az ügyfél, illetve a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél a bíróságtól kéri az ügy kivizsgálását. A bírósághoz kizárólag jogszabálysértésre hivatkozva lehet fordulni, a keresetindítás jogvesztő határideje a közigazgatási határozat közlésétől szímított 30 nap. Jogszabálysértés megállapítása esetén a bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és (szükség esetén) a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Kivételes (törvényben meghatározott) esetekben a bíróság a határozatot meg is változtathatja. Ha a bíróság az ügyben érdemben határozott, a közigazgatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nem lehet új eljárást kezdeményezni. A közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indoklása köti, tartalmát megismételt eljárás és határozathozatal során köteles figyelembe venni.

Ügyész óvás:  az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében a közigazgatási szervek eljárásával kapcsolatosan intézkedésként óvással, felszólalással és figyelmeztetéssel élhet. Az óvás az államigazgatási szerv jogerős, illetve végrehajtható határozata ellen benyújtott legáltalánosabb ügyész intézkedés. Az ügyész az óvásban indítványozhatja a kifogásolt határozat felfüggesztését. A felfüggesztési indítvány nyomán a közigazgatási szerv köteles a kifogásolt határozat végrehajtását a saját döntéséig, illetve a felettes szerv döntéséig felfüggeszteni és erről az ügyészt értesíteni. Az ügyésznek arra is van módja, hogy az óvást közvetlenül a jogszabálysértő határozatot hozó szerv felettes szervéhez nyújtsa be. Az óvás előterjesztése általában írásban történik. Az ügyész felszólalást általában törvénysértő gyakorlat, továbbá mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése érdekében nyújt be.

Karbantartás:  az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges megelőző és javító munkák elvégzése.

Jókarbantartás:  a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapot folyamatos fenntartása.

Az épület jókarbantartására vonatkozó kötelezettség előírása:  a tulajdonos köteles az épület állapotát, állékonyságát a jogszabályban meghatározott esetekben és módon időszakonként építésügyi szakértővel felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni.

Régészeti emlék:  a régészeti örökség ingatlaneleme. 

Régészeti érdekű terület:  valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.

Régészeti feltárás:  minden olyan tudományos módszerekkel végzett tevékenység (a terepbejárás, az ásatás, a hitelesítő és próbafeltárás, a megelőző feltárás, a mentő feltárás és műszeres lelet- és lelőhelyfelderítés), amelynek célja a régészeti örökség elemeinek a felkutatása.

Régészeti lelet:  a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt (jellegénél fogva) ingó eleme, függetlenűl attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek azon kulturális javak, amelyek 1711 előtt keletkeztek, és bizonyítottan műgyűjteményben maradtak fenn.

Régészeti lelőhely:  az a földrajzilag egyértelműen meghatározható terület, amelyen a régészeti örökség elemei elsődleges összefüggéseiben találhatók, és amelyet a Hivatal nyilvántartásba vett.

Régészeti örökség:  az emberi létnek 1711 előtt a föld felszínén, a föld vagy vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben keletkezett érzékelhető nyoma, amely segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát a környezetével.

Régészeti védőövezet:  a védett lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét.

.

vissza

Kapcsolat

.

.

Tuba Építész Iroda

+36308207304

tubaepiteszmester@gmail.com

Tuba Építészmester Kft.

.

.

Szakmai működési terület:

Budapest és Pest vármegye

.

.

Id. Tuba Imre   (1947 - 2020)

okl. építész építőmester,

óraadó építésztanár,

építész vezető tervező,

épületingatlan vezető szakértő,

építészmérnök műszaki ellenőr,

építőipari felelős műszaki vezető,

regisztrált építőipari kivitelező

.

.

Ifj. Tuba Imre

igazgató,

okl. mérnök

.

.

Dr. Hodosy Tanácsadó Kft.

drhodosykft@gmail.com

ingatlan és építési jog

.

Hírek

Megosztás