A névnap mint olyan

2020.11.05.

A névnapról dióhéjban - Imre-nap apropóján

. 

A névnapról dióhéjban 

. 

A születésnapot általában a világon mindenütt számon tartják, a névnapot azonban nem.

De mi is az a névnap, hogyan alakult ki a köszöntése?

Nos, a névnap az, amikor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt megünneplik.

Mi, magyarok jellemzően felköszöntjük családtagjainkat, barátainkat, munkatársainkat, ismerőseinket a névnapjukon.

Persze vannak, akik úgy vélik, hogy a névnap kevésbé fontos, mint a születésnap.

Más vélemények szerint a születésnap inkább bensőséges ünnep, hiszen valakinek a születésnapjáról általában csak viszonylag szűk kör tud, nem annyira közismert, mig a (kereszt) nevünket bárki ismerheti.

Rajtunk, magyarokon kívül megünneplik a névnapokat például: a csehek, a lengyelek, az oroszok, a románok, a szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói, ám jellemzően nem tartanak névnapot a franciák és a hollandok.

A névnapok a katolikus egyház szentjeinek és mártírjainak emléknapjaiból alakultak ki.

Régen az újszülöttek leggyakrabban szentek nevét kapták, és maga az egyház is bátorította a névnapok ünneplését.

Később a szülők, a nagyszülők keresztnevét kapta a csecsemő, majd következtek úgymond a "divatnevek", azaz: például egy-egy népszerű (telenovella) színész, sportoló vagy esetleg politikus volt a példa.

Manapság már mindez lecsengett, így a keresztnév-választás tekintetében is lassan konszolidálódni látszik a helyzet.

. 

Egyébiránt novemberben (az év 11. hónapja, amelyet Szent András havának, a nyilas havának, az enyészet havának vagy az őszutó havának is neveznek) több úgymond népszerű név viselője is tartja névnapját, és ezekhez a jeles napokhoz több különböző népszokás, hiedelem is füződik.

. 

Károly-nap: november 4. 

Borromei Szent Károly milánói érsek. Alessandro Manzoni híres történelmi regénye, a Jegyesek a milánói pestis leírásában megörökíti Károly önfeláldozó felebaráti szeretetét, a betegekért való odaadását is. A sűrűn ismétlődő pestisjárványok idején Rozália, Sebestyén és Rókus mellett Károly tisztelete is föltűnik.  

 

Imre-nap: november 5. 

Imre első királyunknak, Szent Istvánnak (I. István) és Boldog Gizellának (Gizella királyné) fia volt, akit német nagybátyja (a később szintén szentté avatott) Henrik császár nevére kereszteltek. A magyar Imre név a német Henrik átvétele.

Árpád-házi Szent Imre herceg a magyar ifjúság védőszentje.

 

Márton-nap: november 11. 

Tours-i Szent Mártont a katonák, a koldusok, valamint számos mesterség védőszentjeként is tisztelték.  

Márton napja dologtiltó nap volt, ekkor tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna.

Helyette inkább lakomát rendeztek. Ekkor vágták le a tömött libát, mert úgy tartották, hogy aki Márton napján libát nem eszik, a közelgő új esztendőben egész éven át éhezik.

 

Erzsébet-nap: november 19. 

Erzsébet II. András (Endre) magyar király és Merániai Gertrúd (Gertrudis) lánya volt.

Árpád-házi (Magyarországi) Szent Erzsébet védőszentje az ifjú házasoknak, a gyermeket váróknak, a gyermeket nevelőknek (a családoknak), a felabaráti szeretet szentje.

A világ szentjei közül az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő példakép Árpádházi Szent Erzsébet, aki 1207-ben született Magyarországon.

Máig élő tisztelete népünk egyik legnépszerűbb női szentjeként tiszteli az Árpád-ház ezen nemes leányát.  

Erzsébet napján azt mondták, ha ezen a napon havazik, Erzsébet megrázta pendelyét. 

 

Katalin-nap: november 25. 

Katalin görög eredetű szó jelentése: tiszta, szeplőtelen.

Alexandriai Szent Katalin vértanú, a középkornak alighanem legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje.  

Szent Katalin a házasságra vágyó lányok, a diákok, a tudósok, a magasabb iskolák (egyetemek) védőszentje.

Az időjárásjósló megfigyelés, illetve a Katalin-napi időjósló mondóka szerint: ha Katalin kopog, akkor a karácsony locsog, viszont ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog. 

A Katalin naphoz még férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódnak, miszerint: mezítláb ágakat loptak a fákról, amelyeket aztán vízbe tettek, és ha karácsonyig kizöldült, akkor ebből következtettek a leány közeli férjhezmenetelére.

 

András-nap: november 30.

Szent András apostol (a november hónap névadója) a keleti egyház védőszentje az I. században élt. A néphit szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, az ilyen keresztet ezért andráskeresztnek nevezik.

András-napi hó a vetésnek nem jó - summázták nagyapáink / dédapáink, ha Szent András napján (november 30.) hó borította a határt. 

Az eleink András-napot tartották a legjelentősebb házasságjosló napnak.

Szent András napján a legény vagy leány egész nap böjtöl, csak 3 szem búzát ehet és 3 korty vizet ihat, imádkozik, és megálmodja, ki lesz a párja.

Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján - ezzel a szöveggel emlékeztették nagyanyáink / dédanyáink az eladósorban lévő lányokat, akik izgalommal várták a szerelemjóslásra különösen alkalmas dátumot.

Párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa meg nékem, ki lesz a párom - ezt mondogatták a türelmetlen hajadonok.

Némelyek póznával suhintottak a zsúpfedélre: ha búzaszem esett a kötényükbe, gazdalegény mátkára számítottak, ha rozs, akkor zsellérre.

Szent András apostol emléknapja vetett véget a kisfarsangi vigasságoknak, némította el a hangos mulatságok hegedűjét, ahogy mondták: András zárja a hegedűt.

Az ünnep éjféli harangszava jelezte / jelzi az Úr eljövetelét megelőző, négyhetes várakozás, reménykedés, az advent kezdetét.

. 

2020. november 05.

Jó egészséget kívánva,

Üdvözlettel:

Tuba Imre - építész

.

.

vissza