2020.11.05.
A névnapról dióhéjban - Imre-nap apropóján
.
A névnapról dióhéjban
.
A születésnapot általában a világon mindenütt számon tartják, a névnapot azonban nem.
De mi is az a névnap, hogyan alakult ki a köszöntése?
Nos, a névnap az, amikor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt megünneplik.
Mi, magyarok jellemzően felköszöntjük családtagjainkat, barátainkat, munkatársainkat, ismerőseinket a névnapjukon.
Persze vannak, akik úgy vélik, hogy a névnap kevésbé fontos, mint a születésnap.
Más vélemények szerint a születésnap inkább bensőséges ünnep, hiszen valakinek a születésnapjáról általában csak viszonylag szűk kör tud, nem annyira közismert, mig a (kereszt) nevünket bárki ismerheti.
Rajtunk, magyarokon kívül megünneplik a névnapokat például: a csehek, a lengyelek, az oroszok, a románok, a szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói, ám jellemzően nem tartanak névnapot a franciák és a hollandok.
A névnapok a katolikus egyház szentjeinek és mártírjainak emléknapjaiból alakultak ki.
Régen az újszülöttek leggyakrabban szentek nevét kapták, és maga az egyház is bátorította a névnapok ünneplését.
Később a szülők, a nagyszülők keresztnevét kapta a csecsemő, majd következtek úgymond a "divatnevek", azaz: például egy-egy népszerű (telenovella) színész, sportoló vagy esetleg politikus volt a példa.
Manapság már mindez lecsengett, így a keresztnév-választás tekintetében is lassan konszolidálódni látszik a helyzet.
.
Egyébiránt novemberben (az év 11. hónapja, amelyet Szent András havának, a nyilas havának, az enyészet havának vagy az őszutó havának is neveznek) több úgymond népszerű név viselője is tartja névnapját, és ezekhez a jeles napokhoz több különböző népszokás, hiedelem is füződik.
.
Károly-nap: november 4.
Borromei Szent Károly milánói érsek. Alessandro Manzoni híres történelmi regénye, a Jegyesek a milánói pestis leírásában megörökíti Károly önfeláldozó felebaráti szeretetét, a betegekért való odaadását is. A sűrűn ismétlődő pestisjárványok idején Rozália, Sebestyén és Rókus mellett Károly tisztelete is föltűnik.
Imre-nap: november 5.
Imre első királyunknak, Szent Istvánnak (I. István) és Boldog Gizellának (Gizella királyné) fia volt, akit német nagybátyja (a később szintén szentté avatott) Henrik császár nevére kereszteltek. A magyar Imre név a német Henrik átvétele.
Árpád-házi Szent Imre herceg a magyar ifjúság védőszentje.
Márton-nap: november 11.
Tours-i Szent Mártont a katonák, a koldusok, valamint számos mesterség védőszentjeként is tisztelték.
Márton napja dologtiltó nap volt, ekkor tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna.
Helyette inkább lakomát rendeztek. Ekkor vágták le a tömött libát, mert úgy tartották, hogy aki Márton napján libát nem eszik, a közelgő új esztendőben egész éven át éhezik.
Erzsébet-nap: november 19.
Erzsébet II. András (Endre) magyar király és Merániai Gertrúd (Gertrudis) lánya volt.
Árpád-házi (Magyarországi) Szent Erzsébet védőszentje az ifjú házasoknak, a gyermeket váróknak, a gyermeket nevelőknek (a családoknak), a felabaráti szeretet szentje.
A világ szentjei közül az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő példakép Árpádházi Szent Erzsébet, aki 1207-ben született Magyarországon.
Máig élő tisztelete népünk egyik legnépszerűbb női szentjeként tiszteli az Árpád-ház ezen nemes leányát.
Erzsébet napján azt mondták, ha ezen a napon havazik, Erzsébet megrázta pendelyét.
Katalin-nap: november 25.
Katalin görög eredetű szó jelentése: tiszta, szeplőtelen.
Alexandriai Szent Katalin vértanú, a középkornak alighanem legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje.
Szent Katalin a házasságra vágyó lányok, a diákok, a tudósok, a magasabb iskolák (egyetemek) védőszentje.
Az időjárásjósló megfigyelés, illetve a Katalin-napi időjósló mondóka szerint: ha Katalin kopog, akkor a karácsony locsog, viszont ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.
A Katalin naphoz még férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódnak, miszerint: mezítláb ágakat loptak a fákról, amelyeket aztán vízbe tettek, és ha karácsonyig kizöldült, akkor ebből következtettek a leány közeli férjhezmenetelére.
András-nap: november 30.
Szent András apostol (a november hónap névadója) a keleti egyház védőszentje az I. században élt. A néphit szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, az ilyen keresztet ezért andráskeresztnek nevezik.
András-napi hó a vetésnek nem jó - summázták nagyapáink / dédapáink, ha Szent András napján (november 30.) hó borította a határt.
Az eleink András-napot tartották a legjelentősebb házasságjosló napnak.
Szent András napján a legény vagy leány egész nap böjtöl, csak 3 szem búzát ehet és 3 korty vizet ihat, imádkozik, és megálmodja, ki lesz a párja.
Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján - ezzel a szöveggel emlékeztették nagyanyáink / dédanyáink az eladósorban lévő lányokat, akik izgalommal várták a szerelemjóslásra különösen alkalmas dátumot.
Párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa meg nékem, ki lesz a párom - ezt mondogatták a türelmetlen hajadonok.
Némelyek póznával suhintottak a zsúpfedélre: ha búzaszem esett a kötényükbe, gazdalegény mátkára számítottak, ha rozs, akkor zsellérre.
Szent András apostol emléknapja vetett véget a kisfarsangi vigasságoknak, némította el a hangos mulatságok hegedűjét, ahogy mondták: András zárja a hegedűt.
Az ünnep éjféli harangszava jelezte / jelzi az Úr eljövetelét megelőző, négyhetes várakozás, reménykedés, az advent kezdetét.
.
2020. november 05.
Jó egészséget kívánva,
Üdvözlettel:
Tuba Imre - építész
.
.