Kapcsolat

.

.

Tuba Építész Iroda

+36-30-474-11-08

epiteszmernokiroda@gmail.com

Tuba Építészmester Kft.

.

.

Szakmai működési terület:

Budapest és Pest vármegye

.

.

Hetessy Miklós

okl. építészmérnök,

megbízott irodavezető építész

.

.

Id. Tuba Imre   (1947 - 2020)

okl. építész építőmester,

óraadó építésztanár,

építész vezető tervező,

épületingatlan vezető szakértő,

építészmérnök műszaki ellenőr,

építőipari felelős műszaki vezető,

regisztrált építőipari kivitelező

.

.

Ifj. Tuba Imre

igazgató,

okl. mérnök

.

.

Dr. Hodosy Tanácsadó Kft.

drhodosykft@gmail.com

ingatlan és építési jog

.

Építésügyi változások 2013

2013.02.18.

Több ponton is változott 2013-tól az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, vagyis: az Építési Törvény.

 

 

Változások az Építési Törvényben 2013

 

Több ponton is változott 2013-tól az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési Törvény). Az egyik legfontosabb, hogy az Európai Unió előírásainak megfelelően, az építési engedélyezési eljárást immáron elektronukusan, az úgynevezett Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer, azaz: ÉTDR-rendszeren keresztül kell lefolytatni.

Az építési engedélyt továbbra is az illetékes önkormányzat ügyfélszolgálatán kell kérni, ha azonban az építészeti műszaki tervek nem számítógéppel, hanem hagyományos módon úgymond kézzel készültek, tehát nincs elektronikus változat, akkor az ilyen tervdokumentációt be kell szkennelni. Emellett, ha a tulajdonos még nem rendelkezik vele, akkor ügyfélkaput kell a nevére nyitni.

Újdonság, hogy az építési engedély mellett egy úgynevezett településképi véleményt is ki kell kérni az önkormányzattól. A Képviselő-testület által jóváhagyott rendelet alapján a polgármester, illetve a kerületi tervtanács dönthet arról, hogy az építeni kívánt épület, létesítmény beleillik-e a település összképébe.

A településképi véleményezési eljáráshoz csak elnevezésében hasonló az úgynevezett településképi bejelentési eljárás. 2013-tól kötelező bejelenteni, ha az ingatlannal kapcsolatos funkcióváltás, átalakítás történik, például: egy homlokzati újrafestés vagy egy reklámtábla kihelyezése.

Arra nézvést, hogy pontosan mely esetekben kell a településképi bejelentést megtenni, arról minden esetben praktikus az illetékes önkormányzat építésügyi hatóságánál informálódni, egyébiránt pedig mindenkor érdemes előzetesen tájékozódni az illetékes építéshatóságnál, ha valamely kapcsolódó témában nem látni tisztán.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési Törvény) és a végrehajtási rendeletek módosításával bevezetésre került az elektronikus ügyintézés, nagyobb lett a tervezői felelősség, változott az építésügyi hatósági eljárásban részt vevő ügyfelek körének szabályozása, csökkentek az egyes kérelmek kötelező mellékletei, valamint a dokumentációk tartalmi követelményei, és csökkent a kötelező eljárástípusok száma is.

Változtak továbbá a szabálytalan tevékenységre vonatkozó rendelkezések. Az Építési Törvény azzal, hogy kimondta: szabálytalannak minősül a jogszerűtlenül, jogosulatlanul és szakszerűtlenül megkezdett és végzett tevékenység, differenciálta a szabálytalan tevékenységeket.

Az építésügyi hatósági ügyintézés minden eljárástípusnál elektronikusan történik az ÉTDR (az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) alkalmazásával, ami által az ügyfelek elektronikus úton is megkapják a döntést, tájékoztatást, információt és a szükséges adatokat.

Az elektronikus ügyintézés egy következő lépése az, hogy 2013. július 1-től következően bevezetik az elektronikus építési napló alkalmazását az eddigi papír alapú napló helyett.

Fontos tudni még azt is, hogy a hiedelmekkel ellentétben az elvi építési engedélyezési eljárás csak mint önálló eljárás szűnt meg, de továbbra is megmarad mint az összevont építési engedélyezési eljárás első szakasza.

Ez a megoldás az építtetők számára lényegesen jobb konstrukció, mert míg az önálló elvi építési engedélyhatározat ellen mindenki fellebbezhetett (és amíg az jogerőssé és végrehajthatóvá nem vált, építési engedélyt nem lehetett kérni), addig az összevont engedélyezés első szakasza az elvi keretengedélyezés, amelynek végén a kérelem teljesítésekor önálló fellebbezéssel nem megtámadható végzést hoz az építésügyi hatóság. Ezt követően pedig az építtetőnek egy éve van arra, hogy az építési engedélyezési szakaszt is beindítsa. Ez idő alatt a hatóságokat köti az elvi szakasz döntése.

A bejelentési eljárás szintén megszüntetésre került, ezt az eljárást kvázi helyettesíti az önkormányzati településkép véleményezési, illetve településképi bejelentési eljárás.

Az Építési Törvény szóban forgó változásai behoztak három új, úgynevezett tudomásulvételi eljárást. Mégpedig: a jogutódlás, a használatbavétel és a vészhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvétele. Ezek az eljárások az engedélyezéssel szemben könnyített eljárások, és például a használatbavételnél a tudomásulvétel a hatóság hallgatásával is megvalósul.

A jogalkotó a szóban forgó módosításkor az Építési Törvényben három olyan eljárási lehetőséget teremtett meg, amellyel az önkormányzatoknak lehetőségük nyílik úgymond beleszólni a saját mikrokörnyezetük kiakakításába. Ezek pedig: a településképi véleményezési eljárás, a településképi bejelentési eljárás és a településképi kötelezés.

A településképi véleményezési eljárást azon engedélyezési eljárást megelőzően lehet lefolytatni, ahol a területi építészeti műszaki tervtanácsanak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

Településképi bejelentési eljárást folytathat le az illetékes önkormányzat: 1.) azon építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek tekintetében, amelyeknek a megkezdését, 2.) azon reklámok elhelyezése tekintetében, amelyeknek az elhelyezését, 3.) azon épületek, építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, amelyek rendeltetésének megváltoztatását - a települési önkormányzat helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, és az eljárás részletes szabályairól, valamint az igazolás érvényességi idejéről helyi rendeletet alkotott.

A településképi kötelezést az önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntéssel elrendelhet, kérheti a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését, a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát (a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében) kötelezheti az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.

 

 

vissza