Mezőgazdálkodási naptár 4. jegyzet

2013.01.26.

Időszerű tennivalók - január 4. hete (az év 4. hete)

. 

      Mezőgazdálkodási naptár 4. jegyzet 

. 

Időszerű tennivalók - január 4. hete (az év 4. hete) 

. 

Ezidőtájt érdemes körülnézni a faiskolákban az estleg szükséges gyümölcsfa-pótlások miatt. Valamint ajánlott áttanulmányozni a tavasszal telepítendő szőlő és fenyőfajták választékát is. Egyébként pedig nyugodtan hozzáfoghatunk már a fenyőfélék téli dugványozásához. Amennyiben a szaporító berendezés fűthető, akkor a dugványok gyökeresedésére a legjobb a 15 - 16 Celsius-fokos talpmeleg, így a gyökeresedés a dugványozástól számított kb.: 6 - 8 hét múlva megindul. 

.

Haszonkert 

Fűtött fólia, üvegház (hobbiház). A novemberben vetett karalábé palántáit megkezdhetjük kiültetni a fólia alá, sekélyen palántázzuk, jellemzően kb.: 25 cm sor- és 20 cm tőtávolságra. A fólia alá (a második szakaszba) kerülő paradicsom palántáit tűzdelhetjük (átültethetjük) már 10 - 12 cm-es cserépbe.

A paprikapalántákat ezidőtájt 20 Celsius-fok körüli hőmérsékleten ajánlott tartani éjszaka is. Csak napsütésben javasolt engedni 28 - 30 Celsius-fokig felmelegedni a hőmérsékletet, amint a lomblevelek kezdenek megjelenni, akkor azonnal tűzdelhetjük.

A korábbi hajtatásra szántakat még csak a szaporítóládába, 4 - 5 cm távolságra, a későbbi hajtatásúakat pedig 8 - 10 cm-es cserépbe vagy tápkockába tűzdeljük (átültethetjük). Ezenkívül még valami, a szükségleten belüli, de erőteljes fejlődésűeket tartsuk meg pótlásra, a fejletlen növényeket nem ajánlott tartani.

A fűtetlen fóliasátorba szánt karalábépalántákat kelés után, a tűzdelésig nappal 10 - 14, éjjel pedig 8 - 12 Celsius-fok közötti hőmérsékleten tartsuk, a megfázás következménye vontatott fejlődés lehet. A fűtetlen fóliasátorba szánt karfiolpalántákat pedig már megkezdhetjük áttűzdelni (átültetni) a szaporítóládából 7 - 8 cm-es tápkockába. Továbbá ezidőtájt még ajánlott előkészíteni a fűtetlen fóliasátorba szánt paprikapalánta-nevelést.

A szabadföldi (igen korai) termesztésre már kezdhetjük a fejeskáposzta-palánták nevelését. A tűzdeléses nevelésre 25 - 30 g magot vessünk négyzetméterenként. Kelésig 16 - 19 Celsius-fokon tartsuk. Hasonlóképpen neveljük a vöröskáposzta- és a kelkáposzta-palántákat is. A szabadföldi termesztésre szánt karfiol tűzdeléses palántaneveléséhez is megkezdhetjük a magvetést. Négyzetméterenként 6 - 7 g magot vethetünk.

A szabadföldi igen korai (április közepi) kiültetésre megkezdhetjük a paradicsompalánták nevelését, fűtött helyen. Szaporítóládába vessünk, négyzetméterenként 15 g mag szükséges. Kelésig a hőmérsékletigény: 20 - 22 Celsius-fok.

A fólia vagy üvegház alatti hajtatásra szánt zöldségfélék vetéséhez károsítóktól mentes, friss földet készítsünk. A hajtatásra szánt karalábé és karfiol, valamint a korai kelkáposzta magvetéséhez is fertőzésmentes föld és egészséges vetőmag szükséges.

.

Szőlőskert 

Amennyiben az időjárás engedi, akkor ezidőtájt ajánlott lassan hozzákézdeni a szőlő támberendezésének az esedékes karbantartási és a szükséges javítási munkáihoz.

Ennek a keretében javasolt elvégezni például: a magas művelésű szőlőkben az elszakadt huzalok, az eltört karók cseréjét. Arra azonban ajánlott ügyelni, hogy a huzalmaradványokat ne hagyjuk szanaszét a földön, mert a kézi szőlőművelést és a kertigéppel végendő úgynevezett motoros talajmunkát egyaránt akadályozza.

Egyébiránt pedig az új szőlőkarók, faoszlopok tovább tartanak, ha gondoskodunk a földdel érintkező részük megfelelő kezeléséről. Például: a többi között hasznos lehet az 5 - 6 %-os rézgálicoldatba áztatás.

Ha viszont a téli időjárási viszonyok, a hideg miatt nem tudunk ilyen jellegű munkát végezni a szőlőskertben, a fakarókat, faoszlopokat ne hagyjuk kint a szabadban (hóban, esőben stb.), mert a kéreg sok nedvességet, vizet szív magába, és károsodik a faanyag.

Amennyiben nincs módunk arra, hogy fedett, száraz helyre elhelyezzük őket, akkor legalább megfelelő fóliával takarjuk, burkoljuk be a faanyagot a fölhasználásig. 

.

Borászkodás - pincemunkák 

Mostanság egyre gyakoribb a szélsőséges, változékony időjárás. Amennyiben ezzel összefüggésben tartósabban hűvös idő és kevés napsütés van, akkor az bizony jelentősen akadályozza a szőlő érését.

A fentiekből következően ott, ahol az első fejtés után is kellemetlenül savanyú, erősen savasak a borok, azokat szakszerű savcsökkentéssel (savtompítással) kellemesebben fogyaszthatóvá tehetjük.

Praktikus, ha az erősen savas bort első körben természetes módszerrel, lágy borral történő házasítással próbáljuk javítani. Ez esetben ajánlott (a minél jobb savtompítás érdekében) előbb úgynevezett próbaházasítást végezni.

Ehhez négy tiszta, literes üvegre van szükség. Az első palackot töltsük tele a kezelésre szoruló itallal. A másik három üveget viszont a következőképpen töltsük meg: az elsőt háromnegyedig, a másodikat félig és a harmadikat pedig negyedrészig töltsük a túl savas borral, majd töltsük fel mindhármat lágy (például: Saszlából készített) borral.

Összerázás után tegyük a palackokat hűvös helyre. Javasolt a palackokra címkéket ragasztani, amire a keverési arányok följegyezhetők, így majd nem keverednek össze. Néhány nap múlva megkóstolhatók a minták, és aszerínt ajánlott házasítani, amelyiket a legkellemesebb ízűnek találtuk.

Egyébként pedig a túlságosan sok savtartalmat az úgynevezett hideg kezeléssel is mérsékelhetjük. A túl savas bort vigyük minél hidegebb helyre, vagy a fagyos napokon (némi segítséggel) akár hordóstól tegyük ki (napközben) néhány napra praktikusan a szabadba. A hideg hatására borkő, borkősavas mész válik ki, és ezáltal csökken az ital savtartalma. Az üledéket pedig ajánlott fejtéssel eltávolítani.

Nos, amennyiben a fent említett természetes savtompító módszerek nem járnak eredménnyel, akkor marad az a megoldás, hogy a borászati szaküzletekben megvásárolható savcsökkentő szerrel dolgozunk.   

.

Gyümölcsöskert 

A gyümölcsfákon gyakran jelennek meg úgynevezett sarjak, amelyek elszívják a tápanyagot, vizet és (laza szövetük lévén) különösen kedvező feltételeket kínálnak a kártevők és kórokozók, például: a levéltetvek, a vértetvek, a levélfoltosság terjedéséhez.

A sarjak általában a termő gyümölcsfák gyökereiből (gyökérsarjak), a törzs tövéből (tőkesarjak) vagy a törzsből (törzssarjak) törnek elő. Ajánlott, hogy ezeket ne metszőollóval  vágjuk el, hanem egyszerűen tövestől tépjük ki. Így praktikusan elejét vesszük annak, hogy a sarj tövében elhelyezkedő rejtett rügyekből új hajtások törhessenek elő.

A mezei rágcsálók (az egér, a pocok stb.) bizony nagy kárt tehetnek a gyümölcsöskertben, a szőlőskertben, sőt behúzódva a gazdasági épületben vagy a hétvégi házban is. Amennyiben a jelenlétüket észleljük, akkor a szükséges mechanikai vagy kémiai módszerekkel aktívan védekezzünk ellenük.

Idevonatkozóan még ez is fontos tennivaló, hogy a kezelt területtől a háziállatokat nagyon gondosan tartsuk távol! Egyébként pedig a dolog meghatározó jelentősége miatt a későbbiekben még részletesen foglalkozunk majd ezzel a témával is. 

.

Díszkert 

Ezidőtájt, amennyiben az időjárás engedi, akkor ajánlott a gyümölcsöskert mellett a díszkert, a díszfák és cserjék ápolását is beütemezni. Vágjuk le az elszáradt, elpusztult, esetleg pajzstetvekkel rétegesen fertőzött részeket. Szedjük le a károsítók búvóhelyéül szolgáló száraz faleveleket, növénymaradványokat.

Tisztítsuk meg a korhadt, elhalt kéregrészeket. Az odvas részeket a kitisztításuk után akár plombálhatjuk is cementhabarccsal, ugyanakkor a nagyobb sebzési felületeket viszont ajánlott bekenni oltóviasszal.

Az eltávolított részeket, a lekapart hulladékot pedig javasolt elégetni. Az imént felsoroltak figyelembe vételével elvégzett mechanikai növényvédelmi munkákkal egyrészt javíthatjuk a díszkert, a díszfák, díszcserjék egészségi állapotát, másrészt pedig megakadályozhatjuk, hogy a rajtuk áttelelt többgazdás károsítók ne adj' Isten a díszkertből a gyümölcsöskertbe, a gyümölcstermő növényekre átterjedjenek.

.

A négylábú kedvenceinkről

Az előző jegyzetekben már foglalkoztunk némileg a madárkákkal (a tollas barátainkkal), majd a kutyusokkal (a négylábú barátainkkal), a jelen írásban pedig következzenek a négylábú kedvenceink, azaz: a cicák.

A cicákra leselkedő veszélyek. A kullancs ellen legjobb megelőzés a nyakörv. Ha ennek ellenére mégis találunk a négylábú kedvencünk bundájába befúródott élősködőt, akkor azt el kell távolítani, ezt praktikusan az erre való kullencskiemelő csipesszel tehetjük meg.

A toxoplazmózis csak a várandós nőket veszélyezteti, ők tartózkodjanak a macskákkal való érintkezéstől. Egyébként pedig idevonatkozóan még azt is jó, ha tudjuk, hogy a macsakürülékkel szennyezett föld is fertőzés forrása lehet.

Amire a gazdinak ajánlott odafigyelni: amennyiben hozzáférhetnek, akkor a cicakölykök beleihatnak a frissen öntözött növények cserepébe, pedig az esetleg tápszeres víz bizony nagyon ártalmas nekik. A vécé teteje legyen mindig lehajtva, mert a kiscicák könnyen belepottyanhatnak. Bekapcsolás előtt javasolt ellenőrizni a mosó- és a szárítógép belsejét, mert ezekre is kíváncsiak a négylábú kis kedvenceink.

Ne hagyjunk számukra mérgező növényt (diffenbachia, leander) elérhető helyen, sem pedig elektromos kábeleket, amelyeket egyébként még a felnőtt macskák is megrágcsálhatnak. Apró, hegyes tárgyakat (tű, rajzszög) se hagyjunk elöl.

A néhány hónapos kölyökmacskáknál nehéz időszak a fogváltás: ilyenkor jobban ki vannak téve a fertőzéseknek, illetve könnyebben megbetegszenek, sajnos akár el is pusztulhatnak. A fogfájás miatt nehezebben étkeznek, ezért jó, ha ilyenkor pépesebb ételt kapnak.

A vöröshagyma még főzött formájában is pusztítja a cica vörösvérsejtjeit, a kakaó, a csokoládé pedig ingerlékenységet, szélsőséges esetben akár merevgörcsöt is okozhat. Idevonatkozóan talán még annyit jó, ha tudunk, hogy a huzattól hirtelen bevágodó ablakszárny bizony egyszerűen kilökheti a párkányon gyanútlanul pihengető cicát a mélybe. Vigyázzunk a négylábú kedvenceinkre!

. 

Budapest, 2013. január 26.

Jó egészséget, a mezőgazdálkodáshoz sok sikert kívánva,

Tisztelettel üdvözli:

Tuba Imre  okl. építész építőmester,

hobbi kertész és szőlész-borász gazda

.

. 

Befejezésül pedig egy kis kultúrmisszió

avagy következzen egy magyar irodalmi verses költemény

. 

Ady Endre - A Tél asztalánál

. 

A Télnek fehér asztalánál,

Óriás magyar asztalon

Megindult a lakodalom.

. 

Inség-lakájok hurcolják föl

A jó siralom-étkeket

S millió vendég ténfereg.

. 

Serlegekben a bú sötétlik,

A bú aludt vérű bora:

Szörnyüséges Úrvacsora.

. 

És nem jön kedve Tél-királynak

Asztalt bontani s kérdeni,

Pedig vón válasz, de mennyi.

. 

Csak a vendégek sokasulnak

S a nincsen lakomája foly

S a könnyektűl szőkül a bor.

. 

Ha a Tavasz majd egyszer eljön,

Asztalt bont és rendet teremt,

Nem lesz már itt csak csupa rend.

. 

Az asztalnál csontvázak ülnek,

Úri, nagy csönd lesz és pogány,

Mint egy nagy, bécsi lakomán.

. 

(Ady Endre)

.

vissza