Kapcsolat

.

.

Tuba Építész Iroda

06-20-385-62-40

06-30-472-57-36

tubaepitesziroda@gmail.com

drhodosykft@gmail.com

.

.

Szakmai működési terület:

Budapest és Pest megye

.

.

Id. Tuba Imre

okl. építész építőmester,

építész vezető tervező,

épületingatlan vezető szakértő,

építészmérnök műszaki ellenőr,

építőipari felelős műszaki vezető

.

.

Ifj. Tuba Imre

igazgató,

okl. mérnök

.

.

Vajnai Miklós

építészmérnök,

építési műszaki ellenőr,

felelős műszaki vezető,

építész és statikus tervező,

építésügyi műszaki szakértő,

tartószerkezeti (statikus) szakértő

.

.

Hetessy Miklós

okl. építészmérnök,

felelős építész tervező,

építési műszaki ellenőr,

felelős műszaki vezető

.

.

Tuba Építészmester Kft.

tubaepitesziroda@gmail.com

.

.

Dr. Makó Klaudia

ügyvéd, adótanácsadó

.

Dr. Hodosy Tanácsadó Kft.

drhodosykft@gmail.com

.

Mezőgazdálkodási naptár 5. jegyzet

2013.01.31.

Időszerű tennivalók - január 5. hete (az év 5. hete)

. 

      Mezőgazdálkodási naptár 5. jegyzet 

. 

Időszerű tennivalók - január 5. hete (az év 5. hete) 

.  

Mostanság bizony már több mint kilenc óra hosszat a horizont fölött tartózkodik a Nap, alkalomadtán érdemes hát munkálkodni kicsit a kertben, persze ha az időjárás méltóztatik ehhez hozzájárulni. Mert hát a természetfelelős gyakorlata szerint ezidőtájt jellemzőek az erősebb téli lehűlések.

Amennyiben ez bekövetkezne, akkor se csüggedjünk, hiszen folytathatjuk a kertészkedést elméletben is, a ráértünkben összeírt elképzeléseinknek, terveinknek később bizony majd sok hasznát vehetjük a gyakorlati kerti munkák idején.

. 

Haszonkert

A fűtött fóliasátorban, üvegházban (hobbiházban) ezidőtájt már javasolt befejezni a hónapos retek vetését, mivel elhúzódó érése a második szakaszba hajtatott zöldségeinket késleltetné. Ugyanakkor viszont folytatható a karalábépalánták kiültetése. A második szakaszba kerülő sárgadinnye szikleveles palántáit tűzdelhetjük át 10 cm-es tápkockába vagy 13 cm-es cserépbe, amennyiben a magvakat szaporítóládába vetettük.

A fűtetlen fóliasátorba, üvegházba (hobbiházba) szánt fejessaláta-palánták a tűzdelésig nappal 8 - 12 Celsius-fokot, éjszakára 6 - 7 Celsius-fokot igényelnek. A karalábépalántákat is óvjuk a megfázástól, a folyamatos fejlődésük érdekáben pedig az egyenletes hőmérsékletről, víz- és tápanyagellátásról ajánlott rendszeresen gondoskodnunk. Mostanság, de legkésőbb február első hetének a végéig tűzdeljük át a karalábét 6 vagy 7 cm-es tápkockába. A tűzdelés (átültetés) után 3 napig, nappal 14 - 18 Celsius-fok, éjjel pedig 12 - 16 Celsius-fok szükséges.

Ezidőtájt nyugodtan megkezdhetjük már a második hasznosításra szánt paradicsom palántanevelését, szaporítóládába, szórva vessük. Amennyiben saját magunk neveljük a palántáit, akkor a paprikát is most vessük. A kelésig 25 Celsius-fokot, szikleveles állapotban 17 - 19 Celsius-fok közötti hőmérsékletet igényel.

Egyébiránt pedig a hajtatásra szánt burgonya kiválogatott, úgy tyúktojásnyi vetőgumóit kezdhetjük előcsíráztatni. A lapos rekeszekbe egysorosan állított gumókat párás környezetben, 9 - 17 Celsius-fok közötti hőmérsékleten ajánlott tartani, mégpedig úgy, hogy lehetőleg azok minél több fényt kapjanak.

Továbbá a szabadföldi kültetésű fejeskáposzta-palánták nevelését is nyugodtan elkezdhetjük már. A trágyafűtésű palántaágyakba (melegágy) 2 - 2,5 g magot vessünk négyzetméterenként. A korábbi vetésűek talaját tartsuk nedvesen. Vörös- és kelkáposztát is hasonlóan vethetünk már.

. 

 Szőlőskert

Néhány gondolat a szőlőlugasról a téli fagyok vonatkozásában: 

A szép lugastőkék szakszerű kialakításának és gondos fenntartásának egyik legnagyobb fő ellensége a kemény téli fagy. Ezzel (a sokévi átlag alapján) általában bizony minden negyedik évben számolnunk kell.

A téli fagyok elsősorban az Alföldön pusztítanak, az itt elterjedt fajták közül jellemzően csak az úgynevezett direkttermők rendelkeznek kvázi megbízható télállósággal.

A házak közelében, különösen a falak mentén lévő lugastőkék kevésbé szenvednek a fagytól, mint a szabad terepen díszlők, de azért teljes biztonságban itt sincsenek persze.

A fagy elleni védelem céljából a következő eljárások ajánlhatók:

Az oltványtőkéket az oltási hely felett ősszel földdel kupacoljuk föl, hogy megakadályozzuk a nemes rész lefagyását. A fagycsap meghagyásával kevésbé tetszetős ugyan a tőke, de a biztonságos termelés érdekében ez rendkívül hasznosnak mutatkozik. A rajta lévő vesszőket ősszel húzzuk le és földdel takarjuk be. Ha a többi rész le is fagy, a tőke gyorsabban kialakítható, és akár már az első évben is kaphatunk valamennyi termést.

Kisebb számú lugastőkén a fagyérzékeny fajták karjait úgy 8-10 réteg papírral kötözzük be. A leváló több éves kéreg (ritidóma) a kártevőknek is menedéket nyújt ugyan, de némi fagyvédelmet ez is biztosíthat.

Egyéb munkálkodás ezidőtájt a szőlőskertben:

Ahol nem készítettük még el az új szőlő támberendezését, ha az időjárás is engedi, ne késlekedjünk vele, mert nyáron aztán majd nem tudjuk mihez kötni az egyre erőtleljesebben fejlődő hatásokat. Egyébként könnyebb a támoszlop beállítása és erősebben is tart, ha nem gödröt ásunk majd neki, hanem talajfúróval készítjük el a helyét.

Amennyiben a tőkéket szeretnénk átoltani, vagy már ültettünk alanytőkéket, akkor mielőbb szedjük meg a szaporításhoz szükséges vesszőket. Ezeket fagymentes napokon javasolt begyűjteni. Oltásra csak az egészséges, jól termő, erős tőkéről vágott, érett, sérüléstől és jégveréstől is egyaránt mentes vesszők alkalmasak.

Idevonatkozóan a következőket is jó, ha tudjuk: az érett vesszőt arról ismerjük fel, hogy kérge elparásodott, kissé hámlik, zöldes rész nincs rajta, és ha meghajlítjuk, akkor reccsenve törik. A hosszában kettémetszett vessző faszövete elfásodott, bélszövete pedig kevés, és barna színű.

A rosszul beérett vessző világos és zöldes színű, nem törik, hanem könnyen csavarható, hajlítható. A farész vékonyabb, a bél zöldes vagy fehéres.

Közepes vastagságú (úgy ceruzavastag) vesszőt vágjunk le, és azonnal tisztitsuk meg a kacsoktól és a fás hónaljhajtásoktól. Majd félméteres darabokra vágjuk föl ezeket úgy, hogy a vesszőn az alsó rügy alatt legalább 3 cm-es, a felső felett 5 cm-es csonk maradjon. Pincében, nyirkos homokban javasolt tárolni őket.

. 

 Borászkodás - pincemunkák

Szükséges, de nem elégséges feladat az időszerű pincemunkák szakszerű elvégzése. Ahhoz, hogy a borunk jó ízű és állóképes legyen, mindenkor kiemelten kell ügyelni a tisztaságra is. A főszabályok egyike: bort csak tisztán szabad kezelni!

Amennyiben a borospincénk nedves, akkor óvatosan szellőztessünk, ha viszont penészedést észlelünk, akkor gondosan kénezzünk.

A bor tárolására alkalmas helyiségekről (dióhéjban):

A bort általában borospincében, borházbam vagy egyéb, bor tárolására alkalmas helyiségben tárolhatjuk. A bor tárolására és fejlődésére legalkalmasabb az olyan pince, amelynek levegője nem túl nedves, nem túl száraz. hanem úgymond mérsékelten párás, a hőmérséklete télen megközelítőleg: 10 - 14 Celsius-fok.

Alacsonyabb hőmérsékleten a bor fejlődése lassú, magasabb hőmérsékleten a borok gyorsan fejlődnek, a könyebb borok hamar elvénülnek, és nagyobb az apadási veszteség. Ugyanakkor a melegebb helyiségben a bor kezelésére nagyobb gondot kell fordítani, mert könnyebben megbetegszik.

Bizony akad több hobbi szőlész-borász gazda, kistermelő is, aki kénytelen borát nagyobb hőingadozású pincében, borházban, kamrában vagy egyéb helyiségben tárolni, amelyben egyébként gyakorta még mást is tart.

Az ilyen helyiségekben is egészséges, tiszta ízű marad a bor, ha a helyiség levegője tiszta, és a borok, illetve a hordók kezelésénél mindenkor betartjuk a (már többször, de még talán nem elégszer említett) tisztasági rendszabályokat, valamint a borokat szakszerűen kezeljük.

Idevonatkozóan annyit azért még jó, ha tudunk, hogy a borral együtt ne tartsunk szagos anyagot, mert a bor minden szagot könnyen felvesz. Ezért lehetőleg a bor tárolására használt helyiségben petróleummal ne világítsunk, amennyiben nincs villany, akkor praktikusan használjunk inkább gyertyát.

. 

 Gyümölcsöskert

Amennyiben az időjárás engedi, akkor ezidőtájt még átültethetjük a három-négy évesnél nem idősebb gyümölcsfákat. Paktikusan ássuk ki a földet a fácska körül, lehetőleg igyekezzünk (akár megfelelő segítséggel) a földlabdával együtt kiemelni, és a már előzőleg szakszerűen előkészített új helyére szállítani.

Az átültetés bizony sok és nehéz munkával jár, ezért csak a valóban (minden szempontból értékes) fát ajánlott áttelepíteni. Ugyanakkor arra azért mindenképpen számítanunk kell, hogy a nagy gonddal átültetett fa egy-két évig bizony fokozott figyelmet, több gondozást igényel a gyümölcsöskertünk többi fájánál, illetve a meggyökeresedéséig az átültetett fa lasabban fejlődik majd.

Fagymentes időben ajánlott folytatni a már megkezdett növényvédelmi munkákat, amellyel megakadályozhatjuk (a többi között) a károsítók áttelelését, továbbszaporodását, ezt nem javasolt halogatni, illetve a rügyfakadás idejére elodázni.

Először a besűrűsödött fakoronát ritkítsuk megi, majd vágjuk ki a pusztuló, pajzstetvekkel rétegesen borított ágrészeket. Ebből a célból főleg a fakorona felső részeit nézzük át alaposan. Ilyenkor igen jól láthatók a fán maradt száraz levelek, virágrészek, illetve gyümölcsmúmiák, amelyek mind kórokozók, például: moníla, vagy kártevők, például: hernyók telelőhelyei lehetnek.

Ezért kifejezetten ajánlott, hogy távolítsuk el mindezeket ugyanúgy a fáról, mint a gyapjaslepke és a kökényszövő lepke fakérgen, ágrészeken fellelhető tojáscsomóit.  

. 

Díszkert

Az érett komposztföldet mostanság (persze csak hó és fagymentes időben) a díszkertünkben, a dísznövényeink között is szétteríthetjük a javítandó területekre.

Beásni azonban nem feltétlenül szükséges, az is elegendő, ha csak egyenletesen szétrakjuk. Ugyanakkor persze enyhébb időben ásni, beforgatni is javasolt.

Arra azonban ajánlott figyelni, hogy havas talajon ne munkálkodjunk, inkább lapátoljuk félre a havat a megmunkálandó területekről, majd amikor végeztünk a munkával, akkor javasolt a felásott, megforgatott talajra visszahordhani a havat.

Mert idevonatkozóan az még tudnivaló, hogy a hó az bizony egy igen értékes dolog a kertünkben, úgyis mint takaró, és úgyis mint csapadék, egyébként pedig a hólé a megmunkált talajba gyorsabban beszívódik.

Házi praktikák a vágottvirágok tartósságának növelésére:

A vágottvirág tartósságát a vázában is növelhetjük. Amint a virágüzletből hazahoztuk, újítsuk meg a vágáslapot, magyarán ez praktikusan annyit tesz, hogy vágjunk le kicsit belőle. Sőt, ha víz alatt vágjuk vissza, a pórusok nem tömődnek el.

Például a vágott ciklámen akár három hétig is friss marad, ha a szárát 5 cm hosszúságban bemetsszük és vizét naponta gondosan cseréljük. Egyébiránt pedig a vázában rothadó levelek kellemetlen szagot áraszthatnak, valamint csökkentik a vágottvirág tartosságát is, ezért levél sohase maradjon a vízben.

Továbbá a virág frisseségének megőrzése érdekében tehetünk a vízbe faszén-darabkát vagy kevés faszénport. Ezeknek híján megteszi a konzerváló hatású, úgy fél kávéskanálnyi konyhasó vagy a cukor is.

Az egyébként cserepesként ismert mikulásvirág is hálás vágottvirág lehet. Ehhez a virágszárat tegyük 10 - 15 percre meleg vízbe úgy, hogy a szárat egész hosszúságában fedje a víz. A tejnedv rövid időn belül megolvad és az így kezelt virág tovább él.

A hajtatott tulipán szárának végét egy pillanatra érintsük forró vasalóhoz vagy forró főzőlaphoz, majd így tegyük a váza vizébe. A krizantém virágszáráról pedig ferde metszlapot vágjunk, így nagyobb felületen veszi fel a vizet, tartósabban virágzik.

Egyébiránt januárban már érdemes a korán virágzó díszbokrokról levágni egy-egy ágat. Vázában, világos, meleg helyen gyorsan kinyílnak és tartós szobadíszek lehetnek.

A vágottvirág élettartamát a leghatásosabban tartósítószerrel hosszabbíthatjuk meg. Praktikus, mert önmagában is tartósító hatású a cukor, főleg a szőlőcukor, 3 - 5 százalékos arányban a váza vizéhez adva.

Mindez bizony szerencsés esetben akár kétszeresére is növelheti a virágunk élettartamát. Az egyébként közismert borecet, a faszén, a timsó, a bórax és még számos anyag tartósító hatása mikróbapusztító képességüknek tulajdonítható. 

. 

Egy kis történeti visszatekintés a haszonkert témakörében

A melegágy története: a melegágy trágyaráteggel fűtött, rendszerint védőkerettel körülvett és különféle fagyálló takarókkal fedett palántanevelő és hajtató ágyás. A melegágyat a középkori Magyarországon a kolostori és a főúri kertkultúrákban virágok és botanikai ritkaságok nevelésére és megóvására használták.

Az első magyarországi leírója, Lippai János (a Posoni kert c. munkájában, 1664) így tarja számon a "ganéjos ágy"-nak nevezett melegágyat. A 18 - 19. században vált általánossá a városi kertrészekben a melegágy használata. Paraszti alkalmazására ott került sor, ahol intenzív dinnye- és dohánytermesztés, illetve az úgynevezett bolgár-rendszerű öntözéses zöldségtermesztés kialakult.

Másutt a korai zöldségpalántát a lakóhelyiség ablakába elhelyezett edényekbe vetett magról nevelték. A primitívebb formájú melegágyakat elsősorban a dinnye- és dohánytermesztésben alkalmazták. A legegyszerűbb úgy készül, hogy a trágyadomb egyik sarkát földdel beszórják és magot vetnek bele.

Egyébként pedig a melegágyakat az udvarok és kertek védettebb és naposabb részére építik, vagy a föld felszínére vagy félig, illetve egészen a földbe süllyesztve (40 - 60 cm) készítik. Az alapját 25 - 50 cm vastag trágyaréteg képezi, amely erjedésével  a fűtést, a fiatal növények hőigényét biztosítja. Erre döngölik és tapossák a porhanyós, humuszos melegágyi földet. A trágyát és a termőtalajt sövény (vessző, napraforgó- vagy kukoricaszár) vagy deszkakeret fogja körül.

A karó nélkül rakott melegágyaknál a felmagasított trágyarakásra kerül a deszkából készített, üvegfedéllel (ablak) ellátott keret (szegély, deszka), amely hőcsapdaként szolgál és a külső hidegtől is véd.

A melegágyi palánták és a fejlődő növények számára a szükséges fényt és levegőt a keret fedelének föltámasztásával, rendszeres szellőztetésével biztosítják.

Hideg napokon, illetve éjszakára szalmát vagy fonott takarót, hasurát borítanak a tetejére. (A hasura: zsúpból, gyékényből, nádból, karóból font göngyöleg, amelyet a kertészetben melegágyak és üvegházak betakarására használnak hőszigetelés céljából.)

Ugyanakkor a melegágyakban nevelt növények fokozott gondozást, árnyékolást, öntözést, gyomlálást, talajporhanyítást stb. kívánnak.

A melegágyi palántanevelés és hajtatás legmagasabb szintre a primőrtermelő paraszti zöldségkultúrákban fejlődött. A Dél-alföldi öntözéses zöldségtermesztő körzetben úgymond helyi találmányként az országos szabványtól (100 x 160 cm; 90 x 150 cm) eltérő nagyságú (100 x 150 cm) üveges keretet használnak, amelynek könyebb a kezelése. Ugyancsak speciális még a Csányban használt melegágykeret is.

A termelőszövetkezetek megalakulása után a szalma- és trágyahiány miatt az egyéni melegágyi termesztést folytató kertészek fokozatosan áttértek a műanyagfóliára, illetve a fűtött üvegázak alkalmazására. A melegágy használata a paraszti kertészeti kultúrában a szakismeretek ugrásszerű növekedését és a kisárutermelői tudat fejlődését hozta magával.

Az eredetileg uradalmi kertészektől és szakkönyvekből származó vonatkozó szakirányú ismeretek paraszti alkalmazásba kerülve számos új termelési tapasztalattal bővültek.

Példának okáért ilyen a hajtatás kertészeti eljárás. Amely a növény fejlődési idejét és szakaszait a természeti viszonyokhoz képest megváltoztatja. Hazánkban már a középkor óta ismeretes. De sokáig azonban csupán a főúri, illetőleg a kolostorkertekben alkalmazták. A szélesebb körű elterjedésére, a paraszti gazdaságokban történő megjelenésére a 19. század utolsó évtizedeitől a belterjes zöldségtermesztés megnövekedése idején került sor.

A következő jegyzetekben még foglalkozunk a melegágy, a hidegágy, a váz nélküli fólia stb. témakörével, illetve mindezzel összefüggésben praktikus módszerek, hasznos ötletek, jótanácsok is szóba kerülnek majd. De mivel minden dolog lényege annak történetében van, ezért volt a jelen jegyzetünk tárgya a melegágy dolgában tett történeti visszatekintés.

. 

Budapest, 2013. január 31.

Jó egészséget, a mezőgazdálkodáshoz jó erőt és sok sikert kívánva,

Tisztelettel üdvözli:

Tuba Imre  okl. építész építőmester,

hobbi kertész és szőlész borász gazda

.  

. 

 Befejezésül pedig egy kis kultúrmisszió

avagy következzen egy magyar irodalmi verses költemény

.   

Szabó Lőrinc - Téli este

.   

 Lócika megjött, hároméves,

a szél kicsípte, friss, piros,

veti mackóját s magyarázza,

hogy nincs odaki semmi rossz,

. 

és füstöl a ló orra, és ő

nem borult fel a ródlival,

s az ablaknál ölembe mászik

s kinéz és szól: - Csak az a baj,

. 

hogy korán kellett hazajönni!

- s mesél és nézi csillogó

szemmel, hogy táncoltatja ott kint

fehér pillangóit a hó.

. 

Mesél, s én érzem, gyönge szíve

a kezem alatt hogy dobog,

és egy őzike jut eszembe,

erdő és erős farkasok,

. 

és háború, és védtelenség,

s mindaz, amit hazajövet

láttam az utcákon, s amit ti,

ti is tudtok mind, emberek:

. 

mind ami kín itt van köröttünk

s ami már ki se mondható,

mert ami még kimondható,

már az is csak irtózni jó.

. 

...Mi lesz, őzike?... A gyerek újra

tapsol: - Apu, de szép a tél! -

Jó volna hinni, néki hinni,

aki nem tudja, mit beszél.

. 

(Szabó Lőrinc)

.

 

 

vissza